Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)

sebb-nagyobb válságok zavarták meg az egyenletes fejlődést. 1778-ban tűzvész pusztította el az üzemet, ami a termelés kiesésében és az 1779. évi osztalék­hátralékokban jelentkezett. 1780-tól Forgách Antal (1761—1801) és az üzemve­zető közti súrlódások a régi szakmunkások távozásához vezettek úgy, hogy 1790 táján csak új szakmunkások felvételével lehetett egy újabb részvénytár­saság alapjait megvetni. Az üzem további létét nagymértékben biztosította, hogy az áruértékesítést jól megszervezték. 1776-tól 1780-ig terjedő években Szécsény és Aszód kalmárai, valamint Losonc, Pest, Eperjes és Debrecen céh­beli kereskedői a következő összegekben vettek át árut a manufaktúrától: Szé­csény 11 424 ft, Aszód 4077 ft, Losonc 3653 ft, Pest 3185 ft, Eperjes 2715 ft, Debrecen 1917 ft. Ez azonban csak a közelebbi piaca a gácsi termékeknek, mert az össztermelése ezekben az években 46 000 ft-ot tett ki. 26 A MEGYE POLITIKAI ÉLETE 1771-TŐL 1790-IG Grassalkovich Antal főispán halálával nem szűnt meg a megye ügyeinek uralkodói támogatással történő megrendszabályozása. Az utódául 1771 decem­berében kinevezett gróf Batthyány József György főispánt (1771—1785) 1772 májusában iktatták be a szügyi megyeházán. A buzgó katolikus, magyarul alig tudó főispán első jelentős intézkedései sorába tartozott, hogy érvényt igyeke­zett szerezni a helytartótanács 1773. évi, a megyei levéltárak iratanyagának ren­dezését elrendelő határozatának, ami azonban — a csak levéltári ügyekkel fog­lalkozó levéltárnok hiányában — igen vontatottan haladt a főjegyző irányításá­val. 1774-ben jelent meg az első németesítést célzó rendelet. Ez volt — gazdasági indokokra hivatkozva és a könnyebb hivatalba jutás céljából a nemesség szá­mára ajánlva — a német nyelv mezővárosi és nagyobb falusi iskolákban való tanítását javasolva, a papnevelő intézetekben pedig egyenesen kötelezővé téve, II. József nyelvrendeleteinek előfutára. Végrehajtására megyénkben is tettek erőfeszítéseket. Batthyány főispánkodásának jelentős ténye, hogy az oktatási rendszer egységét és állami ellenőrzését biztosító — 1777-ben kiadott — „Ratio Educationis" végrehajtását szorgalmazta és ellenőrizte. A főispánt mindenben támogatták az 1773 augusztusában első alispánná választott Muslay Antal és a már 1769 novembere óta másodalispán id. Darvas Ferenc. Darvas a Grassalkovich-féle kezdeményezések letéteményese és folyta­tója 1783-ig. Muslay — „a rendkívül barátságos, jóindulatú ember, aki ritka tapintatával mérséklőleg hatott az ellenzékre" — közel 3 évtizeden át állt mint első alispán megyénk élén. Része volt abban, hogy a bajor örökösödési háború­hoz (1778—1779) Nógrád megye — a királynő közvetlenül a megyékhez intézett, leiratára — 400 újoncot ajánlott fel, amihez gróf Balassa Ferenc és gróf For­gách Miklós 30—30, gróf Zichy Ferenc, Károly, István és Miklós 115 és a báró Podmaniczkyak 10 — összesen 185 — huszárt adtak. 27 Mária Terézia után fia, II. József (1780—1790) lépett a trónra, aki apja, Lotharingiai Ferenc halála óta (1760) német-római császár és anyjának uralkodó társa volt. Befolyása az ország ügyeinek intézésében 1764 óta egyre nőtt. Korá­nak haladó szellemű államgazdasági, politikai és filozófiai elvei alapján igye-

Next

/
Thumbnails
Contents