Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)
net keretébe tartozik, de több megyei vonatkozása is volt. így pl. a megye több protestáns és katolikus templomának használatát szabályozó rendelkezés. Helyileg és országosan is sorsdöntő volt azonban, hogy a szécsényi országgyűlés a rendi kiváltságok tiszteletben tartásával alapjaiban ingatta meg a szabadságért harcoló parasztsággal való népi és nemzeti összefogás reményét. A mindenek felett álló nemesi osztályérdekek jutottak kifejezésre az Országos Gazdasági Tanács számára kiadott 1705. évi utasításban is, ami szerint a fegyveres szolgálatot nem teljesítő jobbágyokat katonai karhatalommal kell kötelességeik teljesítésére szorítani. 6 A SZÉCSÉNYI ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KURUCOK ÜGYÉNEK BUKÁSÁIG 1705 őszén vette kezdetét a szabadságharc ügyének hanyatlása. A megye nemessége az országgyűlés ideje alatt és után is többször ülésezett és megyeszerte köröztette — a főurak és a nemesek általi aláírás végett — az ott elfogadott eskümintát, amit azután az 1706. január 28-i közgyűlés juttatott el a fejedelemhez. A február 18-i közgyűlés minden járásba 2—2 megbízottat küldött, hogy a megyére kivetett 504 portális gyalogost minél előbb állítsák ki. Országos jelentőségű volt, hogy 1706. március 1-én megnyitották a Losonc—Besztercebánya közti, utasokat és leveleket szállító postavonalat, aminek érdekében a vármegye köteles volt az utakat és a hidakat rendbehozatni. Losoncról ágazott ki a Rimaszombat felé vivő postaút. Átszelte megyénket az Ipolyságról Vadkerten és Ácsán át Egerbe vezető postaút is. Az 1705-ben kiadott postai utasítás értelmében a postamesterek mentesek a hadiszolgálattól, a beszállásolástól és a katonák ellátásától. A községi bírák a postaállomások közelében kötelesek legelőt kijelölni, a vármegye pedig szénát és abrakot adni a postai lovak számára. A postamester negyedévenként 60 ft fizetést kapott a kincstártól. Rákóczi 1706 áprilisában Egerből az újabb fegyverszüneti tárgyalások után megyénken át vonult Kistapolcsányba. Április 22-én Szécsényben tartózkodott. Itt értesülhetett a megyei tisztújítás előkészületeiről és levezetésére gróf Forgách Simont jelölte ki fejedelmi biztosul. A megye május 6-án kelt levelében az ország nyugati végein tartózkodó Forgách helyett más biztos kijelölését kérte, a fejedelem azonban ezt a kérdést nem teljesítette és így Forgách maga helyett Ziska Ferencet küldte el a június 3-i tisztújításra. Ezen a Rákóczi környezetéhez tartozó Darvas Ferencet választották meg alispánnak, aki ottani tisztét letéve tért haza a megyébe. Május közepén nagy gondot okoztak a megye vezetőinek gróf Eszterházy Antal tábornok átvonuló csapatai, amelyek egy ideig Szécsény mellett táboroztak. Távozásuk érdekében többek közbenjárását kérték. 1706 nyarán az a meglepetés érte a megye vezetőit, hogy július 23-án kelt levelében I. József a gróf Koháry István, Szécsény és Fülek földesura által a több ízben kölcsönadott pénzösszegek visszaadását sürgette. A levél kézbesítésére a béketárgyalások adtak lehetőséget. Rákóczi ezek meghiúsulásáról szóló értesítését az augusztus 21-i losonci közgyűlésen hirdették ki, ami újbóli fegyverkezést vont maga után. Ez ügyben szeptember 6-tól 11-ig Heves vármegyével közösen a Heréd melletti
