Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)
XV. és XVI. század fordulójára kikövetkeztethető portánkénti 12,4-es szorzószámot. Ez erre a falura nézve áll, általános érvényessége azonban nem igazolható és még sok kutatás szükséges ahhoz, hogy a falvak lakosság-névsorainak összeállításával megyénk népességének számát, vándorlását és életkörülményeinek változását felvázolhassuk. 15 AZ ÚJABB TÖRÖK TERÜLETFOGLALÁS. HARC AZ UTOLSÓ NAGY OLIGARCHA ELLEN Az 1663. évi nagyszabású török hadjárat súlyos kihatású megyénk történetében, mert ezzel vette kezdetét a második, részleges török uralom Nógrádban. Az augusztus 16-án Wesselényi Ferenc nádor által kiadott, Érsekújvár felmentésére nemesi felkelőket kirendelő parancs teljesítését azzal, hogy az ellenség közelsége miatt nem távozhatnak házi tűzhelyeiktől, a megye megtagadta. A török hódítást vidékünkön a török hűbéresek, Apafi Mihály erdélyi fejedelem, a moldvai román fejedelem és a krimi tatár kán Érsekújvár szeptember 26-i elfoglalása után felénk kiküldött csapatai hajtották végre. Drégelypalánk kisszámú magyar és német őrsége nem mert szembeszállni az ellenséggel, hanem a várat felgyújtotta és ágyúit a határban elásta. Nógrád igen elhanyagolt várát 1663. októberében rövid ostrom után kapitánya, Nadányi Miklós feladta. A rosszul ellátott Gyarmat rövid ostrom után szintén elesett. Várát őrei felgyújtották. Szécsényt november 9-én kapitánya, Koháry István kiüríttette, felgyújttatta és csapataival Fülek megerősítésére vonult vissza, amit azután sikeresen meg is tartott. Hollókőt ellenállás nélkül adták fel védői. Buják előbb ugyanígy elesett, de röviddel ezután a magyarok viszszafoglalták. Végül is a vár kapitánya, aki 42-ed magával védte a 3000 ostromlóval szemben, kénytelen volt feladni. Hollókő és Gyarmat várát a törökök felrobbantották. Közben Ahmed nagyvezér felszólította Magyarországot a meghódolásra. Eszközül a táborában tartózkodó Apafi Mihály erdélyi fejedelmet használta fel, aki október 27-én hódolásra buzdító kiáltványt intézett a megyékhez. Wesselényi nádor október 31-én megparancsolta a Gács várában székelő alispánnak, hogy a Nógrád megyéhez érkező példányt ne merje kihirdetni, hanem küldje el neki Murány várába. A megyei felkelés megszervezésével pedig Bory Mihályt és Koháry Istvánt bízta meg. Decemberben Besztercebányára gyűlésre hívta a megyét, hogy tárgyaljanak a királyi hadak ellátásáról és elszállásolásáról és egyben utasította, hogy a várak elfoglalása következtében szerteszét kóborló katonákat és a falvaikból kiüldözött nemeseket szólítsa fel, hogy álljanak a király zászlai alá és ha ezt nem tennék, fogassa el őket. 1664 áprilisában, májusában és júniusában több, a nógrádi nemesség felkelését elrendelő nádori parancs érkezett, jelentősebb eredmény azonban nem mutatkozott. A megyei közgyűléseken, így az 1664. április 19-én Divény alján tartotton is, a teljes megyei autonómia birtokába jutott nemesség közömbösséget mutatott a felkelés ügye iránt. Souches tábornok felhívásával