Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

V. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ. AZ ELSŐ VISSZAFOGLALÁS ÉS A MÁSODIK RÉSZLEGES TÖRÖK URALOM A 3—4 nemzedék életét felölelő, 90 esztendőt magába foglaló korszak három időszakra bontható. Az első 1593-tól 1608-ig, a törökkel megkötött zsitvatoroki békéig terjed. Ez a Bocskai-féle szabadságharcot is felölelő tizenötéves háború korszaka, amelynek eredményeként a megye csaknem egész régi területe újból magyar fönnhatóság alá került. A második, 1608-tól 1663-ig terjed, és az első visszafoglalás időszaka névvel illethetjük. Ennek a helyreállított megyei közigazgatás, a parasztvármegye tevékenységének kibontakozása és a földesúri majorgazdálkodás szélesebb alapokra helyezése következtében létrejött ún. „második" vagy „örökös jobbágyság" kialakulása a legfőbb jellemzői. A harmadik időszak 1663-tól, a Drégelypalánk—Szécsény—Hollókő—Buják vonalától délre eső terület újbóli török uralom alá kerülésétől 1683-ig, az Ipoly völgyének felszabadításáig terjed. Legfontosabb jellemzője a Habsburgok uralmával szembehelyezkedő és azt megdönteni akaró kuruc mozgalom. Az első időszakban a háborús események nagyarányú anyagi pusztulást, a népesség vándorlását és részbeni kicserélődését eredményezték. A második időszakban a gazdasági élet újból fejlődésnek indult, számos elpusztult falu újratelepült, a lakosság száma emelkedett és a parasztság a „parasztvármegyén" belül nemcsak önvédelemhez, hanem bizonyos önkormányzathoz is jutott. Mindez azonban nem ment simán és megrázkódtatás nélkül, amit tetézett a harmadik időszakban fellépő nagyfokú népességcsökkenés. i * A NEMESI VÁRMEGYE „HAZATELEPÜLÉSE". A PARASZTVÁRMEGYE ÉS A VÉGBELIEK A török birodalom háborúpárti vezetőinek felüllkerekedésével — akik a tornyosuló gazdasági és politikai bajokat újabb területek meghódításával akarták kiegyensúlyozni — 1593 nyarán Horvátországban és a Dunántúlon kezdetüket vették a támadó hadműveletek. A felső-magyarországi részek elleni előkészületekről értesült Tieffenbach (Teuffenbach) Kristóf kassai főkapitány — seregét a felvidéki urak csapataival megerősítve —• megelőzte a török támadást és november 9-én elfoglalta a Rimaszombat melletti Szabadkát és körülzárta Füleket. A Fülek felszabadítására Hatvanból és Budáról küldött török felmentő sereget november 11-én a Karancsberény melletti Romhány-pusztánál szétverték.