Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁGBAN (1526—1683)

Ali basa a hont—nógrádi várak elfoglalása után Léva felé fordult. Teufel augusztus 8-án és 9-én Palástnál harcba bocsátkozott a törökkel és csatát vesztett, aminek hírére a Füleknél táborozó nemesi had szétfutott. Vidékünket ekkor a teljes török uralom alá jutástól az mentette meg, hogy Ali Budára és onnét Szolnok elfoglalására indult/

1 A várak elfoglalásával a. török újabb támaszpontokhoz jutva egyrészt adófizetésre, robotra és terménybeszolgáltatásra kötelezte a falvak lakóit, másrészt leste az alkalmat újabb várak elfoglalására. Ezek sorában Fülek és Salgó voltak a következők. Fülek erődítésére földesura, Bebek Ferenc 1548 óta nagy gondot fordított. Az alsó- és felsővár kijavításán kívül a mezővárost kerítő falakat is megerősítette és kapitányává hűséges emberét, a környéken birtokos Jánosy Pált tette. Mégis a vár és a város 1554. szeptember 4-én árulás útján a török kezébe került. Kara Hamza szécsényi és Ali hatvani bégek — amikor Jánosy egy lakodalomba távozott, a vár őrsége pedig a kedvező alkalmat kihasználva dorbézolt —- csapataikkal lopva körülvették a várost és éjjel behatolva a várba lekaszabolták a védőket, majd pedig a vár ágyúival lőni kezdték a várost és az ott még ellenállókat. Fülek elestét nyomon követte Salgó csel útján való elfoglalása. A Derencsényi Farkas tulajdonában levő várnak Zagyvái Simon volt a kapitánya. A csekély számú védőt annyira megijesztették a környező falvak jobbágyai által felvontattatott, ágyúknak álcázott fatörzsek, hogy az éj leple alatt megszöktek és így szállta meg a török az üresen hagyott várat, ahonnan Somoskőt tudta ellenőrizni. Bebek Ferenc értesülve a történtekről, nyomban 200 lovast és 100 gyalogost küldött Fülek körülzárására. Közben Rimaszombatban összegyűjtötte Nógrád, Kishont és Gömör nemességét, akikkel együtt a vár visszafoglalására indult. Mire azonban Osgyánba értek, a törökök Márkházi Pál árulása következtében, egy időre elfoglalták Ajnácskőt, Balassa Menyhért várát és Putnok megtámadására indultak, úgy hogy annak védelme érdekében kénytelen volt Bebek Fülek visszafoglalásáról lemondani. Ekkor a budai és az isztambuli török vezetőkhöz fordult és arra hivatkozott, hogy neki a francia király közvetítése révén védlevele van a szultántól Fülek zavartalan birtoklására, de kitérő választ kapott. Amikor pedig felelősségre vonta Hamza béget a vár elfoglalásáért, azt a választ kapta, hogy az Ferdinánd király tudtával történt. Bebek Ferenc hitt a szécsényi bégnek, féktelen haragra gerjedve János Zsigmondhoz pártolt és bosszúját I. Ferdinánd hívei nógrádi, kis-honti és gömöri birtokainak pusztításával igyekezett kielégíteni. Az elpusztított birtokok urai az országgyűlés elé idéztették Bebek Ferencet és fiát, Györgyöt, akik azonban nem jelentek meg. Mindkettőjüket vagyonelkobzásra és számkivetésre ítélték (1556: XXV. tc), sőt 4000 gyalogosból és 600 lovasból álló királyi sereget is küldtek váraik elfoglalására. Bebekék ekkor — elsőként megyénk nagyurai közül — a török segítségét kérték, amit meg is kaptak és így 3000 fős hadukkal futásra kényszerítették a királyi csapatokat. A győzelem után fiát Gömörben hagyva Erdélybe, János Zsigmond udvarába ment, ahol a hatalomra vágyó embert Izabella királyné jóváhagyásával 1558. augusztus 31-én nógrádi birtokos szomszédja, Balassa Menyhért, meggyilkoltatta. Fia, György már 1557-