Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)

még felismerhetők voltak Losonctamásin, Turicskán és egy oltárkép Alsóesztergályon. Középkori szárnyasoltáraink meglétére — pl. a kisterenyeire — a XVII. századi canonica visitatióban találtunk adatokat. Nagyszabású alkotás a szécsényi ferences rendi templom is, amely erődrendszer magvává vált. Az egyéni alapítások mellett központi építkezésekre is gyűjtöttek pénzt megyénkben, pl. 1449 és 1453 között az esztergomi székesegyház újjáépítésére. Valószínű, hogy a korszakunkban épült világi épületek, a nagyúri erődített kastélyok a köznemesi kúriák — mint aminő az 1430-ban épült alsósztregovai egyik Madách-kastély —, pincék stb. szintén a csúcsíves stílus különböző formajegyeinek felhasználásával készültek. A XV. században már megyénkben is általános a harangok használata. A sok között 1442-ben készült a pásztói és 1497-ben az 1696-ban újra öntött terényi, amely utóbbi adat mutatja, hogy azokat évszázadokig használták. A harangokat — mivel még ritkák a templommal egybeépített tornyok — haranglábakra, vagy külön épült, rendszerint fából készült tornyokban helyezték el. A templomok egyéb felszerelési tárgyai is főleg magánosok adományaiból kerültek ki. Ezek sokszor nemesfémből készülték és művészetileg is igen nagy értéket képviseltek. 1454-ben pl. a szécsényi kolostori templom arany- és ezüstedényeinek értéke 3 falu és határa értékével ért fel. Megyénk legnagyobb szabású és jelentőségű világi építkezése a nógrádi vár átépítése, amelynek első szakaszát 1457-ben Szilassy Vince püspök fejeztette be. Második szakaszát pedig 1484-ben Báthory Miklós püspök, aki egy ideig itt lakott és a vár átalakítását a Mátyás udvarában is dolgozó Tragori (Traui) Jakab és talán Tragori János építészek és szobrászok irányításával végeztette. Ök tevékenykedhettek a váci székesegyház reneszánsz stílusú részeinek létrehozásában is.

30 A XV. század folyamán egyre nagyobb szerepe van megyénk életében a könyvnek, ami a nyomtatás feltalálásával függ össze. Kéziratos mise- és szertartáskönyvek minden templomunkban voltak már — és ilyeneket magánosok is adományoztak azoknak —, a XV. és XVI. század fordulóján azonban már megjelentek a nyomtatottak is. így a gácsfalvi templomnak is volt egy 1512ben Velencében nyomtatott misekönyve. Fellendült a kódexmásolás is. A Nagykürtösről származó Zolnai András 1425-ben fejezte be talán a huszitizmus hatására az Újszövetség másolását a Zólyom megyei Zolnán, és ideszámíthatjuk — családjának birtokai és esetleg nógrádi születése alapján — Ráskai Lea nyulakszigeti apáca XVI. század eleji tevékenységét is. Nógrádi születésű író ember volt Aranyi István, a jogász, Zsigmond király számos törvényének megfogalmazója és az 1435. évi igazságszolgáltatási reform kidolgozója. Jogász ember volt Mohorai Widffy Ambrus is, aki az 1486. évi törvényeket adatta ki saját költségén. A történelem iránti érdeklődés jegyében fogant meg a Képes Krónika szövegének nógrádiak általi lemásolása annak a példánynak az alapján, amit a rác despota a francia királytól kapott ajándékba. Tamás klerikus kezdte el és Endrefalvy Antal fejezte be 1462-ben, Szováti Benedek pétervásári plébános közreműködésével. Némi köze van megyénknek az 1488-ban Augsburgban és Brnóban kinyomtatott ún. „Thúróczi-króniká"-hoz is. — Thuróczi Benedek és László