Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS KORÁBAN: 896-1848 (DR. BELITZKY JÁNOS)
3 Ft-ot kapott egy évre. - A serfőző készpénzjövedelme a főzetek utáni százalékban volt megállapítva és így ő kiesett ebből a sorból. Életmódjukra is következtetéseket vonhatunk le szolgálati kötelezettségeikből és egyéb járandóságaikból. - A serfó\ó'nek minden 10 kila árpából 19 akó „jó sert" kellett készítenie, amiből munkájáért minden főzetből 1 akó sör járt. Kapott ezenkívül egész esztendőre 12 kila kenyérgabonát, veteményes- és káposztáskertet, kukorica és kender alá való megszántott földet, szénakaszálásra az övé a sörház melletti rét, de ez - régi szokás szerint - közös a pálinkafőzővel. - Tartozik adni elegendő élesztőt a pálinkafőzéshez és az urasági konyhára a kalács sütéshez. 3-4 sertése az uraság disznóival járhat és azokkal együtt kap moslékot és malátát is, de ha ezen felül tart, azokat csak a többi, saját jószágával együtt tarthatja. - A pintérek kötelessége volt évente és fejenkint 50-50, összesen 100 akóra való új hordót készíteni, minden régi hordót és „házhoz való edényeket rendbehozni'a ser- és pálinkaházban levő edényeket „megigazítani, megabrincsolni" és ezen fölül 10-10 köteg (fából készült) abroncsot - amit az uraság eladhat - megfaragni. - A készpénzen felül kaptak még fejenként 8 kila kenyérgabonát, 1 kila gabonát az őszi vetésre és egy ekét a tavaszi szántásra, fél szekér szénát és fél kila kendermag alá való földet. A juhász „esztendőbeli fizetése" a 24 forint készpénzen kívül: 22 kila kenyérgabona, 3 Ft bocskorra, 40 font só, 1 kila lencse és borsó. - Feleségének egy pár szattyán csizma, egy kötény, egy fejére való fehér kendő. - Ezen kívül kap 2 kila őszi és 1 kila tavaszi kendervetés alá való földet, kukorica, káposzta és zöldség alá való kertet, a kutyákra pedig 2 kila zabot, vagy korpát. - A kondás készpénzen kívüli járandósága: 20 kila kenyérgabona 1 kila lencse és borsó, 20 font só, bocskornak való bőr, 2 kila magot őszi vagy tavaszi vetésre a „maga földiben", valamint kukorica és kendermag alá való földet - A majoros aki egyszersmind csordás is - „feleségestül és két cselédestül" kapott 20 Ft-on kívül: 24 kila kétszerest, 1 tallért húsra, 1 % lencsét és borsót, 36 font sót, 2 kis icce juh vajat, egy bocskornak való bőrt. - Feleségének járt egy pár új szattyán csizma és egy pár fejelés. - Mindezért feleségével és két gyermekével együtt köteles volt nemcsak a szarvasmarhákat, hanem a baromfiakat is gondozni és szaporítani. - Az udvargazda - aki köteles volt „mindeneknek, úgy a ház körül, mind kévől jó gongyát viselni és igaznak lenni" kapott a készpénzen kívül: 12 kila kenyérgabonát, 2 kilát őszi és 1 kilát tavaszi vetésre, % kila lencsét és borsót, valamint 2 szekér szénát. A hajdú - aki mindenben „igazán és híven fog szolgálni" - kapott a 12 Ft-on kívül: 12 kila kenyérgabonát, 2 kilát őszi és 1 kilát tavaszi vetésre, % kila lencsét és borsót, kukorica és kender alá való földet, valamint káposztás- és veteményeskertet. - A fullajtár - aki gondozta a lovakat és ha ezzel a munkájával végzett, „minden dologban, ahová szükséges lészen, el fog menni" - a 3 Ft-on kívül kapott 2 pár nadrágot, „mivel magának dolmánya vagyon". A dolmányt azonban kifordíttatja és sárga zsinórral megsujtásoztatja az uraság. Kap még egy kalapot, egy nyakravalót, egy pántlikát a hajába, két pár fehérneműt, egy mellényt, két pár új csizmát és egy csizmatalpalást. 122
