Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

teleptől északi irányban, a Vadaskert felé húzódó platós területen ugyancsak kb. 40-50 házhely lesz kialakítható, a Karancs utca északi oldalán, a József telep és Károlyakna területek összekötve pedig kb. 200 házhely. Részben már elkészült a Damjanich utca folytatásában, a Pécskő hegy város felőli oldalán javasolt és mintegy 300 házhelyet tartalmazó beépítési terület házhelyrendezési terve. Számítani lehet még ezenkívül a Csizmadia utca, Martos Flóra utca és az úgynevezett Tarvölgy családiházas beépítésére is. Nagyobb, mintegy 500 házhely kialakítására alkalmas tartalékterülettel rendelkezik a város a baglyasi völgyben. Zártsorú, vagy hézagos zártsorú városias beépítési övezet kialakítását a terv a város területén nem javasol, kizárólag csak a már meglévőket jelzi. A három-öt szintes városias beépítésű területek az állami beruházásból, szövetkezeti, vállalati és társasház-építési módon kerülnek beépítésre. Az 1960-as terv általában csak 3-5 szintesre tervezte a városközpontban építendő lakóépületeket, 6, illetve többszintes épületet csak néhány pontra tervezett. így a Rákóczi úton, annak keleti oldalán, a Pécskő utcától a Főtérig terjedő szakaszon, a Pécskő utca nyugati szakaszán, a Lovász József út környékén, a Salgó út nyugati szakaszán, valamint a Felszabadulás utcának a Karancs utca és a Bányaigazgatóság székháza között húzódó szakaszán. A magasházas beépítésnél a terv még központi tömbfűtéssel számolt, mivel abban az időben sem a távfűtés, még kevésbé a gázfűtés nem lehetett reális tervezési alap. A terv külön rendelkezik egyes lakóterületek további fejlődésének megakadályozásáról is. Ezeket a területeket a terv sorvasztandó területeknek nevezi és rájuk építési tilalmat mond ki. Ezzel kívánja elérni, hogy nagyobb távlatban, esetleg 60-80 év alatt e sorvasztásra ítélt területek fokozatosan felszámolódjanak. Az építési tilalmi rendelkezéseket a terv két csoportba osztja. Eszerint az első fokú építési tilalom azt jelenti, hogy a tilalmazott területen állandó lakás céljára szolgáló, vagy jelentősebb új gazdasági épületet, illetve toldaléképületet emelni nem szabad. Ugyanakkor azonban megengedhető meglévő épületek felújítása és tatarozása. Ilyennek minősíti a terv a Jónásch-telepet, amely gáz- és füstszennyeződéssel legerősebben érintett lakóterület az acélgyár délkeleti oldalán. A másodfokú építési tilalom azt jelenti, hogy nemcsak új építményt nem szabad építeni, hanem tilos minden olyan felújítási munka is, amely az egyes épületek szerkezetét érinti, vagyis az épületek állagát oly mértékben javítja, hogy azok élettartama esetleg több évtizeddel megnő. Ezeken a területeken csak kisebb tatarozási munkák engedélyezhetők. A terv szerint ide sorolandó a Ferenc-telep déli végén fekvő, ún. Bolyai-telep, amely egészségtelen, zsúfolt beépítésű és ki van téve az acélgyár közvetlen szomszédságából eredő gáz- és koromszennyeződésnek; ide tartozik a Zagyvái rakodón lévő lakóterület, melyet az acélgyári iparvágány, a bányai kisvasút és a szénosztályozó fog közre; az SBTC-pálya északi részén lévő avult sorház-kolónia, mivel ennek telekterületét a későbbiekben a sportterülethez lehet csatolni, továbbá az Arany János utca mindkét oldala