Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

címet. A csapat élvonalbeli szereplése is hozzájárul, hogy Salgótarján az országos közvéleményben mindig „jelen van". Az SKSE labdarúgói a második vonalban szerepelnek váltakozó sikerrel. Nemzeti válogatottak, országos ifjúsági, felnőtt, bányász vagy vidéki bajnokok a labdarúgás mellett az ökölvívók, röplabdázók, sportlövők és az atléták soraiból kerültek ki leggyakrabban. A város első olimpikonja Szojka Ferenc volt, aki 1952-ben Helsinkiben járt a labdarúgó-válogatott tagjaként.

54 1968-ban Mexikóban, a XIX. Nyári Olimpiai Játékokon már négy salgótarjáni sportoló is képviselte a magyar színeket. A sportkörök, szakosztályok, versenyzők eredményeinek értékét csak növeli, hogy meglehetősen mostoha körülmények között érték el, ugyanis a város sportlétesítményekkel való ellátottsága az utóbbi évek növekvő ütemű fejlődése ellenére sem kielégítő. A tárgyi feltételek hiánya elsősorban a teremjátékok, vízi és a téli sportok terén érződik. Az ország legszebb fekvésű sporttelepének titulált SKSE Stadion valójában az egyetlen korszerű létesítmény. Az évek során e pálya sok rangos, megyei - sőt nemzetközi verseny színhelye volt. A tömegsport a városban - mint az országban mindenütt - az MHK, majd az LMHK mozgalom keretei között bontakozott ki. A szpartakiádok, üzemi bajnokságok rendezésében Salgótarján mindig élen járt. Az 1961-ben megindult Kilián Testnevelési Mozgalom szervezésében, az olimpiai jelvényszerző versenyek lebonyolításában a KISZ is nagy érdemeket szerzett. A tömegsportban az ötvenes évek során évente 4-5 ezer, 1963-ban 5400, 1966-ban 7727, 1970-ben pedig - és ez ugrásszerű fejlődés - 14 660 fő vett részt. Az 1960/61-es tanévtől kezdődően az általános iskolai sportkörök megszűntek, tevékenységüket az úttörőszervezetek vették át. A város úttörői rendszeresen jól szerepelnek az úttörőolimpiákon: nyáron főként a négytusában, télen pedig a sízés különböző számaiban. Az általános iskolás korú gyermekek versenyszerű sportolásához kedvező lehetőséget teremt az 1962-től működő Városi Sportiskola. Élénk a középiskolai sportélet is, bár megyén kívüli jelentős sikerekkel nem büszkélkedhet. TENNIVALÓK, TÁVLATOK Művelődéspolitikánkat az elkövetkezendő években a szocializmus magasabb szinten való építésének programja határozza meg. Az országos érvényű tendenciákkal - melyek között ott szerepel a vidéki kulturális központok kiépítése is - összhangban kell kijelölni a művelődésügy helyileg indokolt tennivalóit. Salgótarjánban a kulturális tevékenység tartalmát és eszközrendszereit a város további általános fejlesztési programja szabja meg.

55 A városrekonstrukció folytatása, az urbanizáció szintjének - a peremkerületekben is - emelése biztosítja az egyre növekvő lakosság kulturált életmódjának feltételeit, elősegíti a művelődési igények felkeltését és kielégítését. Az iparszerkezet átalakulása befolyásolja a fiatalok pályaválasztását, továbbtanulási