Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

terveit, növeli a munkásosztály létszámát, a szakmunkások arányát, az általános műveltségi szintet. Folytatódik a lakosságnak a munkamegosztásban elfoglalt helye szerinti rétegeződése. Várhatóan tovább növekszik az értelmiség létszáma, differenciálódik összetétele, kiszélesedik tevékenységi területe. A városba kívülről történő beáramlás - amely alapjaiban pozitív jelenség - és az átépítés miatt állandósult belső mozgás nehezíti és késlelteti a szükséges adaptációt, az egészséges emberi kapcsolatok és a lakóhelyhez való őszinte ragaszkodás érzésének kialakulását. A város vonzáskörzetének általános fejlődése, az egész megye növekvő kulturális igényei, az országos közvélemény elvárásai megkövetelik a kulturális tevékenység színvonalának további emelését. E sajátos feltételek és jellemző vonások figyelembe vételével folytatódik az urbanizációs folyamat a város egész területén. Ennek részeként bővül, korszerűsödik az intézményhálózat. Nógrád megye iparosodása, a gazdaságirányítási reform hatása, a vezetéssel szemben támasztott követelmények egyre inkább éreztetik a felsőfokú közgazdasági képzettséggel rendelkező szakemberek hiányát. A megyei pártértekezlet is megállapította annak szükségességét és jogosságát, hogy Salgótarjánban pénzügyi és számviteli főiskola nyíljon. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1971. február 24-i ülése - a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján - jóváhagyta azt a tervet, miszerint a Budapesti Pénzügyi- és Számviteli Főiskola mezőgazdasági tagozata 1971 szeptemberétől Zalaegerszegen, ipari tagozata pedig 1972 szeptemberétől Salgótarjánban működik 80 fő nappali és 80 fő levelező tagozatos hallgatóval.

56 A negyedik ötéves terv második felében felépül a főiskola végleges épülete, ahol előreláthatóan 240 fiatal tanulhat a nappali és 300 a levelező tagozaton. Ez lesz Nógrád megye - és ennek megfelelően Salgótarján - első főiskolája, amely jelentős előrelépést jelent a megyei és egész észak-magyarországi szakemberképzés és ellátás tekintetében. A főiskola ugyanakkor aktív formálója lesz a város egész kulturális arculatának. Az egyéb, új közoktatási, közművelődési, egészségügyi és sportlétesítmények lehetőséget, szervezeti keretet biztosítanak a művelődésügy színvonalának további emeléséhez, a kulturális központtá váláshoz. E keretek megfelelő tartalommal való megtöltése sem kevés tennivalót jelent. A fő feladat a munkásság és az ifjúság kulturális igényeinek felkeltése és kielégítése, a munkáskultúra haladó hagyományainak ápolása, további új - csak Salgótarjánra jellemző - hagyományok kialakítása, a szocialista tartalmú művészeti és tudományos törekvések támogatása, értelmiségi műhelyek létrehozása. Mindez a kulturális munkát végző intézmények és tömegszervezetek korszerűen irányított, összehangolt tevékenységét követeli meg. Salgótarján az ország legdinamikusabban fejlődő városainak egyike. Munkásmozgalmi hagyományai, ipara tették elsősorban ismertté nevét. Az elmúlt két évtized alatt azonban kulturális téren is többet fejlődött, mint a megelőző időszakban együttvéve. Noha múlt örökségének hatását még mindig érezni a város kulturális arculatán, - és talán éppen ezért