Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN
A jelentés a bevezetőben megállapítja, hogy az irányelvek az iskolán kívüli népművelés elé azt a célt tűzték ki, hogy változatos eszközeivel segítse elő a felnőtt lakosság és az ifjúság szocialista tudatának kialakítását. Az első teendő a megyében e cél megvalósítása érdekében az volt, hogy a művelődésügyi osztály tudatosítani igyekezett a feladatokat a népművelésben dolgozókkal, kiemelve a világnézeti nevelés fontosságát. Értekezleteken, továbbképzések alkalmával fő hangsúlyt kapott a népművelés fogalmának helyes értelmezése, miszerint nem tekinthető öncélú szórakozásnak, vagy alkalmi jövedelemforrásnak. Segítette a helyes szemlélet kialakítását a szakszervezet és a KISZ is. (SZOThatározat a szakszervezeti kulturális munka feladatairól; KISZ KB határozata a magyar ifjúság eszmei-politikai neveléséről). Ily módon megkezdődött a művelődéssel foglalkozó szervek ideológiai egységének kialakulása. A megyei pártbizottság kibővített ülésének határozata alapján a művelődésügyi osztály végrehajtási tervet készített, amely a megye viszonyainak megfelelően konkrét feladatokra bontotta az irányelvek célkitűzéseit. A végrehajtási terv megszabta a világnézeti nevelőmunka fő feladatait és módszereit. A munkásosztály kulturális ellátottságának javításával külön és részletesen foglalkozott. Előírta a megye haladó történelmi múltjának, forradalmi hagyományainak és kiemelkedő szülöttei emlékének ápolását. A jelentés második része a népművelés egyes szakterületeivel foglalkozott. Megemlíti, hogy a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója alkalmából a művelődésügyi osztály 43 tablóból, 232 képből és plakátból álló dokumentációs kiállítást készített, amelyet nagy sikerű salgótarjáni bemutatása után a megyében vándoroltattak. A jubileum tiszteletére a „Petőfi" színjátszók Sándor Kálmán: „A harag napja" című drámáját adták elő, a üveggyáriak Dobozy Imre,, Szélvihar"-át, a zagyvapálfalvaiak pedig Fejér István: „Bekötött szemmel" című színművét vitték színpadra. A megyei jellegű mozgalmak - Gyermekművészeti Seregszemle; Országos Munkás Dalostalálkozó; „Emlékezz a Tanácsköztársaságra!" Lovász József Ifjúsági Kulturális Seregszemle - is a Tanácsköztársaságra való emlékezés jegyében kerültek meghirdetésre. Végezetül szólt a jelentés az 1957-ben megalakult megyei képzőművész munkacsoport szervezeti életének fejlődésről és az 1959 májusától működő Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum tevékenységéről. Mint egy másik - a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által tárgyalt - beszámolóból 30 kiderül az ötvenes évek végén a városban különösen sokat fejlődött a könyvtári munka színvonala. 1958-ban a könyvtárak összes állománya 96 022 db könyv volt. Az összes állományból egy lakosra 3,62 db könyv jutott (Zalaegerszegen ugyanekkor 3,34; Ózdon pedig 1,96) ami szerint a városok sorrendjében Salgótarján a 17. helyen állt. Még jobb volt az arány az egy lakosra jutó összes olvasott könyvek számát (4,45) tekintve, mere mutatószám alapján Salgótarján a 12. volt a magyar városok között. 31 A megyei könyvtár elhelyezési gondjain csak keveset segített, hogy 1959. március 15-től áttért a szabadpolcos kölcsönzésre 32 , illetve hogy 1960. május elsején a gyermekkönyvtári részleg Városi Ifjúsági Könyvtár néven önálló intézménnyé lett. Ugyancsak jól szolgálta a konszolidációs időszak célkitűzéseinek megvalósítását - he-
