Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

nos Iskola lett. A középiskolákba való átmenet megkönnyítése, az alapképzés elmé­lyítése érdekében városi szintű szakkörök működnek. A város tanulói évről-évre jól szerepelnek a tanulmányi versenyeken. Országosan is figyelemre méltó eredményeket ért el a város a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben élő gyermekekkel való foglalkozás terén. (Például a Baglyasaljai Hétközi Diákotthon létezése 1967-ben) Noha a felvételi vizsgák eredményei nem teljes realitással mutatják egy adott közép­iskola tanulmányi helyzetét, mégis érdemesnek látszik megjegyezni, hogy 1969-ben a Madách Gimnázium és Szakközépiskolából felsőoktatási intézménybe jelentkezett harminchét tanulóból tizenhét, a Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolából jelentkezett hétből öt, a Gépipari Szakközépiskolából jelentkezett ötvenegyből huszon­kilenc, a Bolyai Gimnáziumból jelentkezett negyvenből tizenhét nyert felvételt. A vizsgá­zók, illetve a felvettek mintegy ötven százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. Az orszá­gos versenyek, vetélkedők közül különösen a Kazinczy Ferenc szépkiejtési versenyen, és a „Hősök nyomában" elnevezésű televíziós vetélkedőn szerepeltek kiválóan a város középiskolás diákjai. Eredményesen szolgálták a város lakossága általános műveltségének emelését a dol­gozók alap- és középfokú iskolái, amelyek esti és levelező tagozatain, tanfolyamain sokan jutottak végzettséget igazoló bizonyítványhoz, oklevélhez. A két technikumban, illetve szakközépiskolában 2233 felnőtt tett képesítő vizsgát az elmúlt húszegynéhány évben. A gimnáziumban érettségizők száma mintegy 1200-1300-ra tehető. Az 1962/63-as tanévtől önállóan működő Dolgozók Altalános Iskolájában 1002 fő szerzett végbizo­nyítványt. A megelőző időszakban körülbelül 1500-an végezték el a nyolcadik osztályt. Az MSZMP X. Kongresszusára készülődés időszakában a városi pártértekezlet meg­állapította: „A város ideológiai, kulturális légkörét jelentősen befolyásolja a közoktatás állapota. Az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatai, a szakos osztályok beindítása, az intézmények és a város kapcsolatának erősödése, az iskolai élet demokratiz­musának fejlesztése kedveznek a további munkának... A pedagógusok munkája ered­ményesen szolgálja közoktatási célkitűzéseink megvalósítását. Az iskolai élet fejlesztése mellett jelentős részük folytat közéleti tevékenységet, szervez a szocialista hazafiságra való nevelést segítő rendezvényeket. Jelentős a kommunista tanítók, tanárok szerepe." 13 NÉPMÜVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS Az iskolán kívüli népművelésben a felszabadulás után uralkodó irányzat, az úgyneve­zett „szabadművelödés" a városban nem talált termékeny talajra. Mindössze - a később kiteljesedett - a baglyasaljai képzőművészeti szabadiskola életre hívása említhető pozitív eredményeként. Még 1949 után is a város közművelődésének jellegét a szakszervezeti, üzemi művelő­dési intézményekben folyó tevékenység határozta meg. Az iparvállalatok településének megfelelően, a város egészét behálózó - egykori tiszti, altiszti kaszinók, olvasóegyletek, -

Next

/
Thumbnails
Contents