Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN
A tanácsok megalakulását, a megyeszékhellyé válást követő - ellentmondásokkal teli évtized kulturális téren is sok, jelentős eredményt mondhat magáénak, de igazi lendületet a művelődésügy Salgótarjánban a hatvanas évek elején-derekán, — a városrekonstrukcióval egyetemben - kapott, miután az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága kidolgozta átfogó, komplex művelődéspolitikai programját, amelynek végső célja: a város kulturális centrummá fejlesztése. Uj város épült - „... sehol nem olyan európai, városias és csodás hangulatú az építészeti jelen, mint Salgótarjánban" 3 - amely nemcsak arculatában, hanem szellemében is sokat változott. A KÖZOKTATÁS FEJLŐDÉSE A felszabadulás után a közoktatásban gyökeres változást jelentett az iskolák államosítása, a kötelező, nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése és a középfokú oktatási rendszer átalakulása. A város közoktatási intézményekkel való ellátottságát a nép hatalom első éveiben jól jellemzi az újonnan beiktatott polgármester programbeszéde, amelyet 1949. január 8-i képviselőtestületi díszközgyűlésén mondott: „... Az iskolai és óvodai épületek elhanyagoltsága városunkban közismert. A gimnázium korszerűbb elhelyezésének kérdése a volt csendőriskola épületének felhasználásával és átalakításával megoldást nyert, és ezzel kapcsolatban a kereskedelmi (középiskola) elhelyezésének állapotát is jelentősen megjavítottuk. Annál súlyosabb azonban az általános iskolák és óvodák helyzete, amelyek mind az épületek, mind a felszerelés tekintetében egyáltalán nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Bár ezen kérdés rendezése jelenleg már állami feladatot képez, magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy városunk a lehető legrövidebb időn belül megfelelően felszerelt iskolai és óvodai épületekhez jusson. Itt említem meg, hogy már kora tavasszal egy, a mai kor igényeit kielégítő új napközi otthon (óvoda) építését kezdjük meg..." 4 A város közoktatásügyében jelentős változást eredményezett, hogy a megyei tanügyigazgatás centrumát Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték át. Az óvodák és az általános iskolák irányító szerve a tanácsok megalakulása után a városi oktatási csoport - később osztály - lett. A középiskolák a megyei szakosztály közvetlen felügyelete alatt működtek. A gyermekvédelem intézményes rendezésére országos viszonylatban 1950-ben került sor. Az óvodák fejlesztése 1953 után vett nagyobb lendületet. Salgótarjánban 1950 végén hat üzemi és két állami kezelésben lévő óvoda volt, köztük az 1950-ben megnyílt új óvodával. Az óvodák száma 1955-ig tízre nőtt. Ekkor már a négy üzemi óvodán kívül hat tanácsi óvodával rendelkezett a város. A tizennyolc csoportba járó mintegy ötszáz gyermek neveléséről huszonhárom óvónő gondoskodott. Az óvodai munka korszerűsítése terén jelentős változást a hatvanas évek második fele hozott. 1970-ben a tizenhat - tanácsi kezelésben lévő - óvodában - melyek közül öt kizárólag e célra épült - 39 cso-