Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

száma 4, az ápolószemélyzet is mindössze 13 volt. A kórházat az első hónapokban Domos Gyula gondnok irányította, később Dr. Vass Gyula lett az igazgató.

123 A tüdő- és nemibeteg-gondozó - azaz az Egészségház - már februárban működésbe lépett 3 orvossal, 1 védőnővel és asszisztenssel.

124 1948-ra az orvosi ellátottság szinte ugrásszerűen javult, 4 év alatt 13 orvos került a bányai kórházba. A bányakórház helyreállításában, a szakszemélyzettel való megerősítésében igen nagy szerepe volt a munkásvezetők által irányított Bányatárspénztárnak, amely 1948-ig tartotta fenn a kórházat.

125 A város sportélete nyilvánvaló okok miatt, - hiszen az újjáépítés teremtette meg a működés feltételét - csak 1945 nyarán indult meg. A háborút megelőző időszakban már működő sportágak közül elsőként a városi sakk-kör alakult meg június 8-án. A nagy népszerűségnek örvendő labdarúgás vezetőségének, az SBTC-nek a tisztújító közgyűlése július elsején zajlott le és még e hó 15-én barátságos mérkőzésre is sor került. A város sporttársadalmának életében kiemelkedő jelentőségű volt az SBTC negyedszázados fennállásának tiszteletére rendezett „sportnapok". Az 1946 augusztus 18-19-20-án lezajlott és több sportág keretében megrendezett versenysorozat kiemelkedő eseményei közé tartozott az SBTC-DVTK (Diósgyőr) mérkőzés, továbbá az újjáépített bányai uszodában megrendezett úszóverseny, valamint a vízipóló-mérkőzés. A város másik nagy sportegyesületében, az SSE-ben ugyancsak gyorsan helyreállt a sportélet. A hagyományosan jól működő szakosztályaik közül is kiemelkedett már 1946-ban és 1947-ben a férfi és női kosárlabdacsapat, melyek az országos bajnokságban előkelő helyen végeztek. A városi sportélet szempontjából számottevő volt az asztalitenisz-szövetség városi vezetőségének megalakulása, és ennek során házi, városi bajnokságok útján tömegsporttá való fejlesztése. Az 1947-es év fontos eseményeként emlegetik ma is, hogy a város két minőségi futballcsapata közül az SBTC ismét feljutott a Nemzeti Bajnokság I. osztályába. A város sportéletének fontos lendítője volt, - főleg a tömegsport kifejlesztése szempontjából, hogy „Rákosi-kupa" néven a fiatalok körében toborzást indítottak. A kupa célja többek között az volt, hogy a nem igazolt játékosok képességeiket kifejleszthessék és aktív sportolókká válhassanak. E „mezítlábas bajnokság" (sokaknak még tornacipője sem volt) során számos tehetség került felszínre.

126 Az iskolai oktató-nevelő munkáról, a közművelődésről, továbbá az egészségügyi, szociális ellátás fejlődéséről szóló áttekintésünk is tükrözte azt az erőfeszítést, melyet a város politikai-társadalmi vezetői, valamint az orvosok és egészségügyi dolgozók vállaltak. A nagyobbrészt dokumentumokból összeállított kép hitelesen ábrázolja, hogy már a munkásosztály hatalmáért folyó harc közepette is középpontba került a dolgozó ember szolgálata. A népi demokratikus forradalom elsősorban politikai és gazdasági síkon folyt, de a kultúra és a közegészségügy demokratizálódása számos előremutató elemet tartalmazva - ha számos összetevőn keresztül is - hozzájárult a munkáshatalom megteremtéséhez. Az 1944 végétől az 1948 közepéig terjedő közel négy év - mint ahogy a fejezetben fog-