Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

lönbségek vannak. A nevelők különböző pártállásuk miatt a „hogyan tovább" kérdésében is különböző álláspontot foglaltak el. Amint későbbiekben kiderül, a jelentés szerzői a „tiszta demokrácia" azaz a polgári átalakulás mellett foglaltak állást. Minden esetre értékes a nevelési feladatok korszerű értelmezése, amely szerint „Elsősorban a hivatásos nevelés feladata az új alakuló világra előkészíteni a ma ifjúságát.... Iskoláink nevelőinek kötelessége növendékeit felvilágosítani, a gondolkodás erejével felemelni és előkészíteni őket a közösségi életre és kivezetni a levitézlett úri álomvilágból ..." A jelentés szerzői utalnak arra is, hogy az ifjúságnak az iskolából kikerülve részt kell venni a 3 éves terv végrehajtásában, Magyarország társadalmi életének demokratizálásában.

117 A koalíciós időben tehát sok tényező hatott az iskolák belső életére, ahol csak fokozatosan kapott teret a materialista, a demokratikus nevelés. Komoly hatást gyakoroltak a nevelőkre a különböző átképző tanfolyamok, amelyek az MKP-szervezetek kezdeményezésére indultak meg. Jelentős progresszív erőt képviseltek a szülői munkaközösségek. Ezekben a társadalom pozitív erőivel találkoztak közvetlenül a nevelők. A fordulat évében ennek konkrét jelei is mutatkoztak. „Az egyes tanárok pártállása sokféle, a többség mégis a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt felé fordul és ez biztosíték arra, hogy vívódásuk ellenére egyre intenzívebbé válik a demokratikus emberformálás," - olvashatjuk a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium iskolatörténeti anyagában.

118 A közművelődés a demokratikus átalakulás szerves részét képezte. Az élet viszonylagos konszolidációja következtében indulhatott meg új alapokon a kulturális élet. E terület sajátossága, hogy nem folytathatták ott a munkát, ahol azt 1944 végén abbahagyták. Új alapokra kellett helyezni a kulturális életet. Első lépésként az 530/1945 ME, és az 1330/1945 ME számú rendelet alapján megkezdődött a fasiszta szellemű, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek, könyvek beszolgáltatása. A város nemzeti bizottsága egy városi felülvizsgáló bizottságot hozott létre, amely nemcsak a szelektálást segített végrehajtani, hanem a szükséges felvilágosításokkal is ellátta mind a közületeket, mind az egyéneket, melyek a beszolgáltatandó sajtótermékek, könyvek. Blanár Sándor polgármester augusztus 17-én már jelenthette az alispánnak, hogy összesen 357 db. könyvet, 174 db. fasiszta jellegű nyomtatványt gyűjtöttek be a város területén, amelyet a rendőrkapitányságon tárolnak. Azt is jelentette a polgármester, hogy eddig senki ellen eljárást nem indított, azért mert megtagadták volna a fenti „kultúrtermeiteket" beszolgáltatni.

119 A demokratikus közművelődés szükségessé tette a felszabadulás előtt működő, kulturális jellegű egyesületek, egyletek tevékenységének felülvizsgálását is. A felülvizsgálat még 1945-ben megindult, de a koalíciós pártok különböző állásfoglalása miatt, egyes nem kívánatos kulturális egyesületek tevékenységét (pl. a Salgótarjáni Római Katolikus Olvasókör) csak 1948-ban, sőt volt, amelynek működését csupán 1949-ben szüntette meg (Salgótarjáni Bányászok Olvasóköre). Az előbbi jogutóda a Szakszervezeti Tanács, az utóbbié pedig a Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszervezete lett. A tömegek között végzett kulturális tevékenység számottevőbben az 1945 áprilisában