Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

volt. Az alapítók jól összeforrtak, egységes kollektívává formálódtak, akik úgyszólván minden vasárnap délelőttöt az iskolában, a rajztáblák mögött töltöttek. Magatartásuk, egységes május 1-i felvonulásaik, elvi szilárdságuk, fegyelmezettségük rövid idő alatt ismertté tette őket.

113 A középiskolai létszám, továbbá a vidékről egyre nagyobb számban a városban tanulók számának emelkedése következtében egyre égetőbbé vált egy diákotthon létesítése. A város társadalmi szerveinek döntése értelmében a volt laktanyaépületben helyezték el az új diákotthont. Az 1947 áprilisában megnyílt Petőfi Sándor népi kollégium június 25-én tartotta évzáró ünnepélyét, ahol Mikuska Imre kollégiumi vezető beszámolójában kérte, hogy a férőhelyek számát az új tanév megnyitásáig 100 főre bővítsék. Oczel János, az MKP megyei titkára - aki résztvett az értekezleten - biztosította az igazgatót a szükséges feltételek megteremtéséről.

114 A volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumának megszüntetésére tett intézkedések, továbbá a műveltségbeni hiányok felszámolását célzó propagandamunka a felnőtt társadalom széles köreit is megmozgatta. Az általános és középiskolákban egyre több felnőtt jelentkezett, hogy magánúton, vagy iskolarendszerű oktatás keretében pótolja az elmúlt rendszer bűnös iskolapolitikájának következményeit. A kereskedelmi középiskolában és gimnáziumban a nagyarányú továbbtanulási igény kielégítése érdekében „dolgozók iskolája" működését engedélyezte a felső tanügyi hatóság. A közoktatás továbbfejlődésének kulcskérdése az iskolák államosítása volt. Az ország demokratikus közvéleménye a különböző gyűléseken, sajtócikkekben követelte az iskolák államosítását. A városi képviselő-testület 1948. július 9-Í ülésén foglalt állást amellett, hogy mondja ki a kormány a felekezeti iskolák sürgős államosítását. „Tarthatatlan, hogy a reakció utolsó és legerősebb állása az egyház palástja mögött van". A határozatban biztosították a lakosságot arról, hogy a vallásoktatás továbbra is megmarad.

115 Hogy a városban az iskolák államosítása, a hitoktatás fakultatívvá tétele viszonylag simán ment, a nagyüzemek politikai hatásán túl az a körülmény is közreműködött, hogy a kommunista nevelők a tantestületben és az ifjúsági szervezetekben a fenti feladatokhoz megfelelő segítséget nyújtottak.

116 Az 1945-48-as esztendők - a népi demokratikus átalakulás évei - az iskola falain belül is éreztették hatásukat. A nagy politikai küzdelmek a politikai, társadalmi, gazdasági szférában zajlottak ugyan le, de az ifjúság nevelésének iránya nem volt közömbös egyetlen demokratikus pártnak sem. A demokrácia éltető szele mozgásba hozta az átalakulásban cselekvően részt vevő nevelőket. A középiskolás fiatalok aktív társadalmi tevékenységet folytattak az iskola székhelyén, és a községekben. Joggal állapítja meg a Salgótarjáni Állami Gimnázium 1946-47. évi jelentése: „... A nevelés ... kilépett az iskola és a szülői ház falai közül és különböző szempontú közüggyé vált..." Az iskolavezetés által megfogalmazott problémák egy része abból adódott, hogy a demokratikus pártoknak a demokráciáról alkotott véleményében kü-