Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

zsef tanügyi tanácsos között, aki a nemzeti bizottság által korábban megbízott körzeti felügyelőket helyezte vissza. Hosszas huza-vona után a nemzeti bizottság 1945. június 5-ével visszavonta örsy Károly megbízatását. A demokratikus iskolapolitika szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a 8 osztályos általános iskolák létrehozása. Az általános iskolák létrehozását deklaráló 11 550/1945 VKM rendelet, majd az azt követő 43 460/1945 VKM III. sz. utasítás végrehajtása még Salgótarjánban is nehézségeket okozott. A szakrendszerű oktatás tárgyi és személyi feltételei csak lassan alakultak ki. Az egyik legfontosabb feltétel - a megfelelő tantermek biztosítása - hiányzott, hiszen különböző szervek voltak az iskolák fenntartói. 1945 őszén csupán az acélgyári iskolában, a II. körzeti fiú- és leányiskolában indulhatott be a 8 osztályos általános iskolai oktatás. Másutt csak fokozatosan teremtődtek meg a feltételei az általános iskolai oktatásnak. Az általános iskola követelményei fokozott felelősséget és jelentős többletmunkát is jelentettek az igazgatóknak, tanügyigazgatási vezetőknek, de különösen a felső tagozatos nevelőknek. A felső tagozatra beosztott nevelőknek ugyanis tanfolyamszerű képzés és önképzés során kellett megtanulniuk a leadandó tanítási anyagot. A demokratikus átalakulás igénye a nevelők ideológiai képzésének, átnevelésének szükségességét is sürgetően követelte. A város társadalmi szerveinek vezetői - a különböző testületi üléseken - joggal vetették fel a nevelők tanfolyamszerű politikai továbbképzésének szükségességét. Javaslatukra és országos direkciók alapján a Pedagógus Szakszervezet városi szervezete különböző előadássorozatokat, szemináriumokat szervezett a nevelők részére. Az ott elhangzottak sok helyes útbaigazítást adtak, de az oktató-nevelő munka színvonalára csak kismértékben hatottak. Ennek szubjektív okokon kívül - számos objektív oka is volt. Az állami, magán, illetve felekezeti iskolákban 1948-ig szinte évente változtatták a tantervet. Gyökeres változást e téren csupán az iskolák 1948-ban történő államosítása hozhatott. A demokratikus közoktatás-politika további fontos eredménye, hogy a már létrehozott kereskedelmi középiskola mellé a VKM engedélyezte a gimnázium felső 4 osztályának a működését. Az első években még régi helyén kezdte meg működését és a városi nemzeti bizottság határozata értelmében a volt csendőriskola helyreállított termeiben folytathatta munkáját a gimnázium.

112 A város műszaki középkáder problémái megoldásához adott segítséget az acélgyári iskolában Borsos Gábor tanár kezdeményezésére megindult tanfolyamszerű képzés, amely alapul szolgált a későbbi években meginduló gépipari technikusképzéshez. Az előzményekről a következőket írja a salgótarjáni Stromfeld Aurél Általános Gépipari Technikum 10 évét feldolgozó évkönyv: „Salgótarjánban a felszabadulás előtt középfokú műszaki oktatás nem folyt, az egyetlen gimnázium is 1940-ig magániskola volt. A felszabadulás - mint életünk minden területén - gyökeres fordulatot hozott. 1946-ban a Mérnök- Technikus Szakszervezet Nógrád memegyei csoportjának kezdeményezésére és a vállalatok támogatásával alakult meg a Dolgozók Általános Gépészeti Műszaki Középiskolája, amelynek az első évben 43 tanulója