Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

szakszervezetünknek munkatörvénykönyvet, vagy törvényes szabályokat kiharcolni a GYOSZ-nál. A dolgozók védelmére csak 1946 közepén sikerült az első kollektív szerződést megkötni. 1946 végén a szakszervezet vezetősége már kezébe vette a kulturális, sport, a dolgozók elhelyezésének, áthelyezésének s minden szociális dolog irányítását".

78 Mindezekből jól nyomon követhető, hogy a munkásság és a tőkések közötti osztályharc döntő szakaszába lépett. A tőke elleni küzdelem következtében már 1946. január 1-től, a bányák államosításától kiéleződött. E harc folytatódott az Acélárugyár államosításával. Mindkét üzemben, de még a nem államosított üzemekban is bebizonyosodott, hogy az infláció okozta problémákat, a közellátásban, munkásellátásban mutatkozó gondokat a tőkések a munkásszervezetekre igyekeztek hárítani. E törekvésük időközönként sikerrel is járt. A harc végső kimenetele azonban, amely 1948-ban a proletárdiktatúra győzelmével végződött, a tőkések teljes vereségével járt. Az 1947-es év végén és az 1948-as év elején azonban még számos területen sok probléma megoldására került sor.

79 AZ 1947. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE, LEFOLYÁSA. A FORDULAT ÉVE. Az MKP Központi Vezetősége még az 1946 szeptemberében megtartott III. kongreszszusán programjába vette az ország gazdasági újjáépítésének befejezését és a dolgozók életszínvonala emelését célzó hároméves terv megkezdését. A terv végrehajtása 1947. augusztus 1-vel indult meg. A város ipari üzemei közül a legszámottevőbb fejlesztésre a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. keretében került sor. A hároméves terv első felében ugyan még csak kétmilliós, de már 1948-ban 31,7 millió forintos fejlesztés következett be. 1949-ben pedig 30,5 millió forint volt a központi hitelkeretből beruházásokra fordított összeg. A salgótarjáni Acélgyár fejlődése is meggyorsult a hároméves terv folyamán. A vállalat legfőbb gazdasági mutatói az 1938-as állapotokat figyelembe véve az alábbiak szerint alakultak: Év termelés (Ft) indexe 1 fő egy napra jutó termelési érték indexe fő Létszámindex 1938 100 100 2100 100 1947 82,6 66,9 2586 123,1 1848 129,7 97,4 2789 132,8 A salgótarjáni Üveggyár termelése is növekedett a hároméves terv első két évében. A termelés emelkedését-mint ahogy az más ipari üzemek esetében is történt-elsősorban a munkáslétszám növelésével érték el. Az 1945-1948 közötti időszakban a létszám 1260ról 1488-ra, a termelés (tonnában) 7588-ról 9795-re nőtt. A fejlesztési összegek koncentrált felhasználásának hiányát mutatják, hogy a beruházási összegeket az üzemrészek