Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

bizottságnál és a polgármesteri hivatalnál, hogy eredeti funkciójukba helyezzék vissza őket. Előfordult olyan eset is, amikor az ideiglenesen megbízott vezető kérte, hogy volt hivatali elöljárója kerüljön vissza korábbi funkciójába. Az ideiglenesen megbízott járás­bírósági elnök, forgalmi adóhivatali vezető stb. funkciókba tehát ismét a régi vezetők kerültek, s mivel őket nem a nemzeti bizottság nevezte ki, csökkent a városi demokrati­kus vezetés befolyása is ezekben az intézményekben. 46 A viszonyok konszolidálását, de egyben a város hatáskörének csökkenését mutatta a vármegyei közigazgatás rendelkezéseinek fokozatos érvényesítése a képviselő-testület­ben és a polgármesteri hivatalban. Az év második felétől, de különösen 1946-tól a költ­ségvetési előirányzatok, működési feltételek biztosítása, hitelek nyújtása a vármegyei al­ispáni hivatalon keresztül történt ugyanúgy, mint a korábbi években. 47 A vármegyei hi­vatal szakmai felügyeletét is érvényesítette. Még az év első felében visszaállította funk­ciójukba a nemzeti bizottság által elmozdított régi tanfelügyelőket. 48 Az alispán személyi kérdésekre is kiterjesztette hatáskörét. Míg az első hónapokban a városi nemzeti bizottság csak átiratban értesítette az alispánt vagy a főispánt a káder­kérdésekben hozott döntéseiről, most már szükséges volt a vármegyei előzetes hozzájá­rulás is. Az új polgármester, Blanár Sándor beiktatásánál pedig - ahogy erre már utaltunk - már személyesen is részt vett a megye alispánja. 49 A városi önkormányzat súlyának, szerepének kisebbedésével nem járt együtt a mun­kásosztály vezető szerepének csökkenése és az MKP helyi szervének befolyása. Az MKP tömegbefolyása, szervezeti ereje, az újjáépítésben vállalt tevékenysége következtében tovább nőtt, illetve erősödött. A város politikai életének irányításán túl a városi pártve­zetőségnek vállalnia kellett - mivel erre a feltételek a közigazgatás megyei székhelyén, Balassagyarmaton nem értek meg - a megye politikai vezetését is. A városi pártszerveze­tek politikai és szervezeti megerősödése, de a fentebb említett megyei és járási feladatok differenciáltabb ellátása szükségessé tette a városi és a megyei pártvezetőség különválasz­tását. A járási és a városi pártvezetőség viszont még 1947-ig együtt dolgozott. 50 A salgótarjáni MKP és SZDP alapszervezeteiben, az üzemi bizottságokban, továbbá a helyi nemzeti bizottságban lévő baloldali erők túlsúlyba kerültek a megye székhelyen működő önkormányzati szervekkel és a közigazgatási hatóságokkal szemben. Az erő­egyensúly Salgótarjánba való áttevődésének folyamatát a régi közigazgatás vezető emberei minden módon akadályozták. Ennek fő útja-megyei közigazgatási szervek intézkedései­nek érvényesítésén túl - az volt, hogy minimálisra csökkentették a megyei törvényhatósági bizottságban résztvevő salgótarjáni munkások számát. A114 képviseleti tagból 9 volt sal­gótarjáni. Jellemző, hogy a 22 MKP tagból csupán 4, a 22 SZDP tagból 1, a 22 tagú szakszervezeti csoportból is mindössze 2 volt a salgótarjáni illetőségű. 51 A helyi politikai erőviszonyokra egyre jobban hatott a koalíciós pártok közötti harc. A nyár folyamán ugyanis igen erőteljessé vált a különböző demokratikus pártok akciója, vezető párttá való alakulásuk érdekében. Nyilvánvalóvá vált, hogy a polgári demokrácia - népi demokrácia kérdésében a harc azért élesedett ki, mert a fasizmus elleni küzdelem

Next

/
Thumbnails
Contents