Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

- amely a demokratikus erőket egyesítette - lekerült a napirendről. A különböző pártok akciót indítottak, hogy megváltoztassák a felszabadulás után közvetlenül kialakult erőviszonyokat. Erre a legkedvezőbb lehetőséget a napirenden lévő országgyűlési választásokban látták. Az országgyűlési képviselői választások időpontjának kijelölésében vita alakult ki a koalíciós pártok között. A különböző demokratikus pártok a számukra legalkalmasabb időpontot próbálták partnereikkel elfogadtatni. A jobboldal - mivel a választásokon nem indulhatott - a Független Kisgazdapártot próbálta felhasználni saját céljai elérésére. A Szociáldemokrata Párt - bár a budapesti törvényhatósági választásokon az MKP-val együtt indult - ugyancsak más okból az önálló lista mellett foglalt állást. A Nemzeti Parasztpárt, mivel a birtokos parasztság számbelileg nagyobb része időlegesen a Kisgazdapárt befolyása alá került, nem számíthatott jelentős sikerre. A nógrádi iparmedencében, de különösen Salgótarjánban a Magyar Kommunista Párt befolyása volt a legerősebb. A különböző munkás- és egyéb demokratikus pártok részéről megtartott választási beszédek kevés hatást gyakoroltak a lakosságra, és így a felszabadulás után közvedenül kialakult politikai helyzet nem változott meg. Veres Péter választási beszéde pl. - amellett, hogy tartalma helyes irányba mutatott, mert a parasztság szövetkezetbe való tömörülésére hívta fel a figyelmet - sem változtatta meg a helyi status quot éppúgy, mint a Szociáldemokrata Párt választási előadóinak, Vass Miklósnak és Csorba Jánosnak egyébként értékes beszédei.

62 Az MKP választási programja - amely a Szabad Nép 1945. szeptember 23-i számában került nyilvánosságra - volt szinte az egyedüli konstruktív program a választásokon indult pártok részéről. E programban vázolta fel az MKP hároméves újjáépítési programját. A sokoldalú és sokrétű, igen jól megalapozott program kiemelten foglalkozott a lakosság széles rétegeinek érdekeit képviselő, a közhasznú iparágak államosításának követelésével, a közszükségleti cikkek árának csökkentésével, a pénz értékének megszilárdításával. Hitet tett a program az állam és egyház közötti együttműködés, a vallásszabadság, a családi élet érinthetetlensége mellett. Az utóbbinak kihangsúlyozására azért volt szükség, mert a reakció, eszközeiben nem válogatva, számtalan rágalmat szórt a legkövetkezetesebb baloldali politikát folytató kommunista pártra. Az országos program megjelenése után az MKP megyei és városi bizottsága is megkezdte választási előkészületeit. Üzemi gyűléseken, pártnapokon, tömegszervezeti rendezvényeken és a sajtóban ismertették az MKP választási programját. Fő választási jelszavának népszerűsítésével: „Kenyeret - jó pénztj rendetl" is hozzájárultak a választások előkészítéséhez. Kádár János és Kovács István október 21-i, valamint Kossá István szeptember 25-i beszéde ugyancsak az országgyűlési és képviselői választások előkészítését szolgálták.

53 Az MKP megyei és városi bizottságának „Salgótarján népéhez" a Munkás című lapban megjelentetett felhívásában az országgyűlési választásokon induló képviselőjelöltek tevékenységét ismertetik. Nógrád megye, de egyben Heves megye listavezetőjeként szere-