Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

szóló tanácsi rendeletet, amelyet összhangba hoztak más egyházi javak kisajátításával is.

44 Az új kultúrpolitikának megfelelően indult el a közművelődés szervezése is „a munkástársadalom felvilágosítására". A közművelődési munkában nagy szerepük volt a pedagógusoknak, akikre a meghirdetett előadások megtartása várt. Az új, korszerű ismeretanyag feldolgozására tanfolyamot rendeztek számukra Salgótarjánban.

45 A közművelődési program végrehajtását segítette az is, hogy a tavaszi időszakban a nagyközségben tartott több vándorelőadást a Marx Színház.

46 Ez a sokirányú tevékenység bizonyítja, hogy az új politikai testület működését jól szervezte meg, az erejével úgy gazdálkodott, hogy a nagyközség irányításából ráháruló feladatoknak a legjobb tudása szerint tegyen eleget. A tanácsnak az üzemekhez kapcsolódó gazdasági és politikai feladatokat is el kellett látnia. Az üzemek gazdasági tevékenységébe a községi direktórium közvetlenül nem szólt bele. A bányánál, az ipari üzemeknél megalakult munkástanácsok szervezték a termelést és látták el az ezzel kapcsolatos feladatokat. De egyes gazdasági kérdésekben jelentős volt a községi derektórium szerepe is. Egyrészt összetételénél fogva alkalmas volt a kooperációs feladatok ellátására, alkalmas volt arra, hogy a gyakorlatban megszüntesse a „kolonizált érdekeket", és helyette a község egységes gazdasági, politikai arculatának kialakítására törekedjék. Az egységes politikai akciók sorozata bizonyította, hogy ebben is példát tudott ez a testület mutatni. A direktórium a termeléshez szükséges, a politikai hangulat szempontjából fontos szociális, kulturális feladatok vagy a foglalkoztatottsággal összefüggő döntések meghozatalánál figyelembe vette az üzemi érdekeket is. A fentebb említett szociális jellegű intézkedések, és különféle jellegű segélyek megadásával igyekezett a direktórium ez irányban is helyt állni. A folyamatos közmunkaszervezéssel olyan körülményeket teremtett a munkaerő kihasználtsága terén, hogy a nagyközségben nem volt a forradalom időszakában munkanélküliség.

47 A direktórium önálló gazdasági tevékenységével az üzemi termelés körülményeinek megjavításához járult hozzá. A folyamatos gazdasági munka biztosítása nagy gondot jelentett. A községi direktórium - más üzemek segítése mellett - a bányák folyamatos működéséhez is hozzájárult azzal, hogy a nehéz gazdasági és közlekedési viszonyok között is biztosította a termeléshez szükséges bányafát.

48 Tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az üzemek kedvezőbb gazdasági viszonyok között végezhették termelőmunkájukat, és mint azt adataink is bizonyítják, a termelés minőségi és mennyiségi mutatói a Tanácsköztársaság időszaka alatt nem csökkentek az előző évihez viszonyítva. Sőt az acélgyár termelésében lassú emelkedés figyelhető meg.

49 A direktórium pénzügyi vonatkozású tevékenységéről igen kevés adatunk van. A szocialista időszakban a pénz helyzete, romlása sok gondot okozott a Tanácsköztársaság központi és helyi szerveinek. Igen sok rosszindulatú, gúnyos megjegyzés, vélemény fűződött ehhez a gazdasági területhez. A helyi szervek - a központi rendeletre - elsőként alakították meg Salgótarjánban a pénzügyi direktóriumot. Tevékenységéről megállapít-