Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

nyász, 25 % acélgyári munkás, 20 % más ipari üzem dolgozója, földműves 7,5 % közalkalmazott, 5 %, 2,5 % az értelmiség soraiból került ki. Községi képviselőnek választották meg a legismertebb kommunista vezetőket, mint például Gólián Andrást, Priska Dezsőt, Oczel Jánost.

32 A választás megerősítette pozíciójában az eddig ideiglenesen működő direktóriumot. Az ügyek közvetlen irányítására létrehozott intézőbizottság vezetője Priska Dezső acélgyári munkás lett. Rajta kívül a direktórium két tagja György István, a Somlyó bányatelep, és Venczel Gyula a Hirsch gyár képviselője lett. Az intéző bizottság különböző munkabizottságokat hozott létre a tanácstagokból az egyes ágazatok irányítására. A termelési bizottság vezetője Deák Galgócz János földműves, a közművelődési bizottságé Fehér Vilmos munkás, a közegészségügyi bizottságé Hraskó Károly, a lakásügyi bizottságé Oczel János lett. A régi vezetők közül Szecsey Ernő volt szolgabírót hagyták meg közfunkcióban és az élelmiszerügyek intézését bízták rá.

33 A nagyközség munkásai segítséget nyújtottak a választások után is a környékbeli falvak lakóinak és vezetőinek. A salgótarjáni járás intéző bizottságának elnöke például Malomhegyi Dezső acélgyári munkás volt.

34 A Forradalmi Kormányzótanács rendeletének megfelelően április 12-én megválasztották a megyei tanácsba küldendő tagokat is. Salgótarján nagyközséget és a járást a következők képviselték a megyei tanácsban: Németh Gyula, Trajbjár Gábor, Verebélyi István, Szomszéd Mátyás István, Csizi József, Gólián András, Fehér Vilmos és Gacza Ferencné. Közülük Fehér Vilmos acélgyári dolgozó az öttagú megyei direktóriumnak is tagja, a Tanácsok Országos Gyűlésére pedig Gólián Andrást is megválasztották küldöttül.

35 A salgótarjáni küldöttek nevét vizsgálva szembetűnik, hogy a kommunisták és baloldali szociáldemokraták mellett más politikai erők képviselői is fontos szerepet kaptak a közigazgatásban. Pl. a munkásmozgalom szélsőjobboldalához tartozó Csizi József is. Omellettük azonban a baloldaliak - mint pl. Gólián András - vagy a baloldalhoz közel álló erők - mint pl. Fehér Vilmos - többségben voltak. Az irányító szervek működése a megyében meglehetősen nehézkes volt, nem utolsó sorban e szervek vegyes összetétele miatt. A salgótarjáni munkás képviselők egy részének tevékenységét az könnyítette meg, hogy már az 1918-as képviselő-testületi választások alkalmából is megválasztották őket és így bizonyos tapasztalattal rendelkeztek. Ennek jelentősége elsősorban a mindennapi ügyek elintézésénél mutatkozott meg. A tanácsok és intéző bizottságaik mellett a Forradalmi Kormányzótanács rendelete alapján más testületek és szervek is alakultak. Pl. Forradalmi Törvényszék és Vörös Őrség. Salgótarjánban a forradalmi törvényszék elnöke Fajd József bányász, tagjai Oczel János és Lázár Endre, vádbiztosa dr. Varga Kálmán, jogi szakértője pedig a nemzeti tanács volt elnöke dr. Mikovinyi Jenő lett.

36