Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG (DR. BELITZKY JÁNOS)

Földtani és földrajzi bevezetés Salgótarján településtörténetét - a falu létrejöttét és a faluból várossá fejlődését - a történelmi tényezők mellett, területének és környezetének földrajzi és földtani adottságai is jelentős mértékben befolyásolták. - Kezdetben, a feudalizmus korában, a földrajzi térformákhoz és a növénytakaróhoz való alkalmazkodás, azok katonai és mezőgazdasági felhasználása, később, a kapitalizmus korában pedig a földtani adottságok felismerése és a föld méhének kiaknázása vált döntő tényezővé a település lakosságának életében. Városunk a Tarján, a Salgó és az azokba ömlő, oldalvölgyeket kialakító kis patakok és vízmosások völgyeiben fekszik. Délnyugatról a Cserhát északi ágának, nyugatról a Karancs, északról, keletről és délkeletről pedig a Medves változatos térformákban gazdag hegyei határolják, keskeny utat biztosítva dél felé a Zagyva völgyébe. Vidékünkön a Föld történetének ős- és ókorából származó képződmények nagy mélységben helyezkednek el. Ennek a gránit telérekkel és tuskókkal tarkított kristályos palákból álló összetöredezett karbonkori alaphegységnek egyik felszínre emelt tönkje az Osztrovszki-Vepor hegység. A dél felé lejtő alaphegység sok helyütt beszakadt, így Losonctól Pásztóig is egy észak-déli irányú teknőszerű süllyedéke van a mélyben és ez az oka, hogy vidékünkön a mélyfúrások nem mindig érik el, de a Mátrában és a Bükkben már jelentékenyebb magasságban található meg a felszín alatt. Az alaphegységet a Föld történetének középkorában teljes egészében elborította a triászkori tenger és vastag mészkő üledékkel takarta be. Ez a mészkő tábla, a medencekorszakban történt süllyedés következtében, három emeletre tagolódott. Középső emeletének összetört és az erős vulkáni tevékenység következtében összevissza dőlt darabjai a Mátrában és a Cserhátban találhatók. Az alsó emelethez tartozó tábladarabok pedig, az azt követő jura- és krétakori tengerek üledékeivel együtt, vastag harmadkori rétegekkel borítva - így városunk alatt is - eltűntek a mélyben. A Föld történetének újkorában a tenger előnyomulásainak és visszahúzódásainak nyomai három egymás feletti emeletben maradtak ránk. Ezeket az oligocén, miocén, pliocén korszakok névvel illeti a földtan. - Az oligocén korszak ún. Mediterrán- vagy Tortonai-tengeréből vidékünkön szigetek emelkedtek ki, a miocén korszak sekélyebb, ún. Szarmata- és Pannóniái-tengereinek időszakában vidékünkön az oligocén korszakinál is