Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

A második világháború évei (1939—1944)

eső három városban a nemek aránya azonban sajátos módon eléggé eltért egymástól. Amíg ugyanis Balassagyarmaton a nők, addig Losoncon és Salgótarjánban a férfiak száma és aránya volt magasabb.

0 Az arányok ilyen alakulása az utóbbi. városokban elsősorban az egyoldalú foglalkozási megoszlásból adódott. Az 54 224 „felvidéki" lakosból 45 978 magyar, 7547 szlovák, 359 német, 14 kárpát-ukrán és 326 egyéb, ismeretlen anyanyelvű volt.

7 A fentebbi lakosság műveltségi színvonala, iskolai végzettség szerinti megoszlása nagyjában megegyezett a megye többi lakójáéval. Az analfabéták száma 4229 fő volt, azaz a népesség 8,6%-a.

8 A megyéhez csatolt területen mindössze 4280 családnak volt földtulajdona, de közülük is csak 142 család rendelkezett 50 kat. hold feletti földbirtokkal. A földtulajdonosok zömének — több mint 45%-ának — 5 kat. holdnál kisebb birtoka volt.

9 A fentiekből azonban 586 családnak még 1 kat. hold földje sem volt. Az 5 holdon aluliak körében ugyanakkor elég jelentős volt az olyan kétlakiak száma, akik — földjükön megélhetést nem találván — a környező városokban, ipari üzemekben kerestek állandó, vagy időszakos munkát- A szóban forgó birtokosok földjének nagy része minőségileg az országos átlagnál gyengébb volt. Ez is szerepet játszott abban, hogy ott a mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés helyett inkább az állattenyésztés hódított nagyobb teret. Erről tanúskodik az állatösszeírás alapján készített alábbi táblázat is:

10 Járás Szarvasmarha Ló Sertés Juh (abszolút számokban kifejezve) Balassagyarmati 5598 1718 7463 3783 Losonci 9125 2261 10 252 10 126 Salgótarjáni 1066 180 608 316 Szécsényi 1325 555 1765 1310 Összesen 17 114 4714 20 088 15 540 Az állattenyésztés volt a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága. A fentebbi táblázat is bizonyítja, hogy ezen a területen az állattenyésztés színvonala valamivel magasabb volt az országos átlagnál. Hiszen Magyarországon — nagyjában megfelelő időpontban — 1000 lakosra 214,7 szarvasmarha, 89,1 ló, 522,9 sertés és 162,2 juh jutott.

11 Az állattenyésztés — mind a nagy-, mind a kisbirtokokon — azonban elsősorban a legelők hasznosításán alapult- Miután azonban a gazdaságok általában nem tudtak elegendő abraktakarmányt termelni, ez nagymértékben gátolta az állattenyésztés belterjesebbé válását. Az ellenforradalmi rendszer a „felszabadított" területen katonai közigazgatást vezetett be. A katonai közigazgatás bevezetését a kormányzat mindenekelőtt „politikai rendcsinálásra" használta fel. Erre az időszakra esett a kommunista párt szer-