Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)
( E röplapok, amelyeket Végh Kálmán salgótarjáni könyvnyomdája állított elő, a Bell-féle mozgalomnak ezt a felfelé ívelő szakaszát mutatják, amikor még a „politikaellenes" ellenzékiség álarcában folyt a homályos, demagóg szólamok útján történő toborzás. 1932 márciusának vége felé a „Gazdasági Reformterv" országos propaganda bizottsága a Rákóczi úti Imperiál szállóban Bell vezetésével ülést tartott, ahol az irányzat mintegy 120 képviselője és 20 ÉME-tag jelent meg. A megbeszélés tárgya a gazdasági válság volt. Angyal János Endre Salgótarjánból a Bell-féle jelvények árusítását és a programhoz való csatlakozást jelző aláírások gyűjtését országos méretekben szervezte. Az aláírásgyűjtésnek az volt a célja, hogy a Bell-féle gazdasági reformtervet a kormányzó elé terjesszék. Az aláírásgyűjtésre felhasználták az 1932 márciusában Budapesten tartett országos tenyészállat vásárt, ahová vidékről féláru jeggyel lehetett felutazni. Már 1932. március 14-én 1500 községből jelentettek be csatlakozást a Belliéle programhoz. Országos szervezkedésük eredményeként a mozgalom „Bell Miklós-féle Gazdasági Reformpárt" néven politikai párttá fejlődött. A salgótarjáni rendőrkapitányságnak a belügyminiszterhez intézett jelentése szerint országos párttá való átalakulását 1932. augusztus 2-án jelentette be, a párt központjaként Salgótarjánt jelölve meg. A jelentés közli még, hogy a párt országos méretű szervezkedése egyidejűleg megindult a Hajdúságban és Baranyában is, továbbá mellékeli a párt hivatalos jelvényét. Az ovális alakú jelvény körfeliratának szövege; „Bell Miklós-féle Gazdasági Reformterv Mozgalom". A jelvény közepén a magyar királyi korona látható, amelynek az oldalt lecsüngő függői hiányoznak, ezek helyét öt alulról felfelé döfő nyílvessző foglalja el. 1932. március 12-i számában az „Igazság" című jobboldali lap foglalkozott Bell programjával, s hírül adta, hogy a Független Néppárt és a vele szövetséges Nemzeti Párt is magáévá tette Bell azon elgondolását, hogy a „nemzetközi pénzuralom" ellen „nemzeti forgótőkerendszert" kell teremteni. A salgótarjáni rendőrkapitányság még 1933 júniusában is komolyan foglalkozott Bell pártjának szemmel tartásával, és jelentette a belügyminisztériumnak, hogy a párt ügyvitelével több, rendőri kihágás címén indítható eljárásra adott okot. A megyében nem Bell Miklós pártja volt az egyedüli szélsőjobboldali szervezet. Salgótarjánban a Menház utca 16. szám alatt volt a „Nemzeti Szocialista Magyar Munkás Párt" észak-magyarországi szervező főcsoportjának székhelye. A salgótarjáni rendőrség figyelemmel kísérte a más néven „Meskó— Böszörményi féle horogkeresztes irányzat"-ot, és 1933-ban több sajtóvétség és kihágás címén indított ellene eljárást. E párt a megyében jelentősebb tömegbefolyásra nem tett szert. 84 Ugyancsak konzervatív, reakciós politikai irányzat volt az Orosdy Fülöpné — a szécsényi választókerület országgyűlési képviselője — által propagált legitimista szervezkedés. Belügyminisztériumi jelentés szerint özvegy báró Orosdy Fülöpné 1931. október 15-én nagyobb mennyiségű Habsburg Ottó fényképet osztogatott szét kerületében. A kép „szentképhez hasonlított", s alatta Vörösmarty 7 Nógrád megye története 97
