Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)
A gazdasági világválság Magyarországon az átlagosnál súlyosabban érintette a szénbányászatot. A bányák tulajdonosai a gazdaságos termelés, a profit korábbi szinten való megtartása érdekében elsősorban a műszaki berendezések fejlesztésére szánt összegeket csökkentették, és a kutató fúrásokat szüneteltették. A szokásos vállalati hasznot „ésszerűbb" termeléssel, a munkaszervezés tökéletesítésével, a munkaerő nagyobb fokú kihasználásával érték el. Az 1929— 1933. évi termelési és üzleti kimutatások bizonyítják, hogy a bányászat jövedelmezőségét a fejlesztések csökkentése alig érintette. A bányák igazgatóságai a termelési költségek csökkentése mellett is továbbfejlesztették azonban a brikett gyártását, amellyel már a korábbi években kísérleteztek. A Salgó Rt. Dorogon napi 50, Kisterenyén napi 20 vagon brikett termelésére rendezkedett be. Ezt a mennyiséget 1932-ben tovább növelték. A nagybátonyi üzem Univer néven hozta forgalomba brikettgyártmányát. A brikettgyártás fokozásával a korábban eladatlan porszén értékesítését is megoldották. A széntermelés változatlan szinten tartása érdekében új bányaüzemeket tártak fel. A kimerülőben levő Somlyó-bánya helyett S-águjfalun telepítettek új üzemet. Korszerűsítették a kisterenyei, az inászói bányákat, üzembe helyezték a kazári Gergely-rakodó szénosztályozóját. Megkezdték Rau-aknán a 25 millió q szénvagyon feltárását. További szénvagyont nyertek új feltárással Kisfaludpusztán és Sóshartyánban. Emellett a Salgó Rt. a piaci kapcsolatoknak a korábbinál eredményesebb kihasználásával is próbálkozott. így a lakosság fűtőszén-ellátásában igyekezett nagyobb szerepet vállalni és erről a piacról mindenekelőtt a külföldi szállítókat kiszorítani. 1 A bányatőkések egyre rentábilisabb üzletágává fejlődött a villamosenergia-termelés. Az 1920-ban megindított villamosítási üzemágban 1930 őszére döntő fordulat következett be. A Salgó Rt. igazgatósága elhatározta, hogy villamossági üzemágából önálló részvénytársaságot létesít. A vállalat alapításában 50%-os részesedéssel szerepet vállalt a „Bank für elektrische Unternehmungen" zürichi .cég is, amely Európában a villamosításokat finanszírozó legjelentősebb vállalatok közé tartozott. Az új vállalat Hungária Villamossági Rt. néven 1930. december 1-én alakult meg 10 millió pengő alaptőkével. A közgyűlés az igazgatóság elnökének Chorin Ferencet, tagjainak pedig Deszberg Antalt, Söp-