Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

kéz Sándor műegyetemi tanárt, dr. Stein Emilt, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatóját és a zürichi vállalat három delegáltját választotta meg. A Salgó fenntartotta magának a jogot, hogy bányaüzemeit és iparvállalatait a Hungária Villamossági Rt. közvetítése nélkül maga láthassa el villamosenergiával. A Hungária Villamossági Rt. már az első üzletévet 900 000 pengő intern nyereséggel zárta le, s ebből 450 000 P a Salgót illette, mely ugyanakkor a Hungáriának eladott szén után 595 000 P nyereséghez is jutott. A második üzletévben, 1932-ben a Hungária nyeresége 594 000 pengőt tett ki.

2 A társulat a gazdasági válságot követő években — hogy a Hungária Villamossági Rt. növekvő áramszükségletét kielégíthesse — zagyvarónai erőművében további nagyszabású bővítési és fejlesztési munkálatokat hajtott végre. Az erőművet 13 500 kW-os turbógenerátorral és nagy teljesítményű gőzkazánnal egészítette ki. A kazánházat és gépházat kibővítette, 4500 m

3 teljesítményű hűtőtornyot építtetett. A megnövekedett vízszükséglet biztosítására pedig a völgyzáró gátat felemeltette, valamint új széntárolót és szénkeverő berendezést létesített. A vállalat fentebbi intézkedései sem tudták azonban alapvetően befolyásolni a termelés alakulását és a piaci viszonyokat, hiszen a gazdasági válság súlyos következménye volt a szénfogyasztás nagymérvű visszaesése. Az országban a szénfogyasztás 1929-re érte el a tetőpontját, amikor az ipari termelés is a legmagasabb volt. A széntermelés ezutáni zuhanásszerű visszaesését a gyárak, üzemek termelésének csökkentése váltotta ki. A széntermelés alakulása (barna és feketeszén együtt) Magyarországon és a nógrádi szénmedencében (barnaszén) a gazdasági válság évei alatt:

3 Év Széntermelés 1929. évi A nógrádi szén- 1929. évi q % medence termelése, q % 1929 78 701 893 100,0 14 338 600 100,0 1930 69 878 258 88,8 12 781 460 86,0 1931 68 876 299 87,5 12 882 160 86,4 1932 68 260 778 86,7 12 220 370 82,0 1933 67 072 935 85,2 12 367 920 83,0 A nógrádi szénmedence termelésének az országosnál jelentősebb csökkenése a megyében lezajló, az országosnál ugyancsak nagyobb arányú sztrájkokkal, munkabeszüntetésekkel és főleg a csökkentett munkaidő fokozottabb bevezetésével magyarázható. A válságot követően a széntermelés azonban még 1937-ben sem érte el az 1929. évi színvonalat. A széntermelés alakulása mellett a szénbányászat országos és helyi viszonyait is érdemes közelebbről szemügyre venni, az említett időszakban. A szénbányászatban foglalkoztatottak létszáma/'