Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

tozó Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. baglyasaljai és mizseriái bányatelepeit. A Salgó ezenkívül mélyfúrási műveleteket végeztetett a Mátra alján fekvő községek határában. A kutatások eredményeként már 1920-ban megalakították a Hatvan Vidéki Szénbánya Rt.-t, 1921-ben pedig a Gyöngyösvisonta község határában felfedezett lignitterületen nyitottak bányát; az utóbbi művelésével a Salgó a szénkonjunktúra megszűntével felhagyott.

85 A munkáslétszám növelését szolgálták a bányászlakás építések, továbbá, hogy kedvezményeket nyújtottak új lakások építéséhez. A társulat 11 bányaüzeme mellett 1920. szeptember végéig 140 egyszobás, 83 kétszobás magánlakás, 9 altiszti és 19 tisztviselői lakás épült fel. Ezenkívül 9 munkásbarakkot állítottak fel. A lakásépítkezés 1921—1922-ben ugyanilyen ütemben folytatódott. Mindezekkel azonban korántsem oldódtak meg a salgótarjáni bányamunkások siralmas lakásviszonyai, melyekről a nemzetgyűlésben még az egyik kormánypárti képviselő is felháborodással emlékezett meg.

8,i A vállalat a lakásépítésen kívül a részletfizetési akciók kiszélesítésével, továbbá térítéses munkaruha- és lakásjuttatással igyekezett a munkásságot megnyerni céljainak. Zagyvarónán és Salgótarjánban járványkórház épült. Zagyvapálfalván és Mátranovákon munkásotthont létesítettek, több bányatelepen sportpálya épült.

87 Az 1919 és 1923 között kibontakozott szénkonjunktúra a tőkések szempontjából eredményesen zajlott le. A nagyrészt brutális terrorral felfuttatott temelési eredmények beszédesen bizonyítják a számszerű növekedést. A fejlődés áttekintése végett vessünk egy pillantást a Salgó Igazgatóságának adataira :

88 Év Munkások száma A kitermelt szén mennyisége millió q 1919 5436 6,9 1920 5774 9,0 1921 6437 10,4 1922 6573 9,7 1923 6368 9,5 A tetemesen megnövekedett termelés ellenére sem jelentkeztek értékesítési nehézségek a szénbányászatban. A szénárakat az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság állapította meg, amely a bányakapitányság által javasolt magas árakat mindig jóváhagyta. A magas árszínvonal természetesen összefüggött a nagy kereslettel, s így a pénz értékének romlásával a szénárak rendezése mindig lépést tarthatott, vagyis az infláció következtében sem érte veszteség a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt útján 1923-ban megszerezte a Várpalotai Unió Bányászati és Ipari Rt. körét új vállalatok megszervezésével növelte. Ekkor létesített érdekközösséget