Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

A rendőri és katonai hatóságok szigorú rendszabályai ellenére Salgótarjánban és a környező bányatelepeken, valamint a falvakban változatlanul folyt a partizáncsoportok szervezése. Kis csoportok alakultak, melyek egymástól függetlenül tevékenykedtek, és jelentős károkat okoztak a megszállóknak. A szécsényi járás főszolgabírójának a partizán csoportokról szóló 1941. szeptember 20-i jelentése szerint a járás területén — különösen Ipolytarnóc, Nógrádszakái és Ráróspuszta térségében — a partizánok tevékenysége megnőtt. Akcióik olyan méretűvé váltak, hogy „tartani kell tőlük".

47 A megyében az első figyelemre méltó esemény 1944. szeptember 20-án következett be. A partizánok felrobbantottak egy Losoncról Balassagyarmat felé haladó német katonavonatot. A robbanás következtében egy német katona meghalt, 10 megsebesült, 32 ló elpusztult, 10 teherkocsi tönkrement és még más jelentős anyagi kár is keletkezett48 Ettől kezdve a megye egész területét partizánoktól „fertőzött" területté nyilvánították. Ezzel egyidejűleg a miskolci 7. honvéd kerületi parancsnokság egy sor intézkedést foganatosított; többek között 1944. október 17-től korlátozta a vadászatot/

1- Ennek indoklásául azt hozta fel, hogy „a határsávban a határőrizeti szervek és partizánok között éjjel-nappal kisebb-nagyobb tűzharcok vannak és ugyanakkor a sávban a vadászatok a határőrizeti szerveket feleslegesen igénybe veszik. Mivel minden lövöldözést járőrök útján fel kell deríteni, az őrsöket riadóztatni, azonkívül a lakosság is nyugtalanítva van. Általában 10 km-es... határsávban mind az egyéni, mind a társas vadászatot megszüntetem."

50 Az intézkedés a megye területén elsősorban Ipolyhidvég, Ipolykeszi, Balassagyarmat, Szécsény, Litke, Mucsény, Sávoly és Korlát településeket jelölte meg mint olyanokat, amelyek térségében akkor már jelentős partizántevékenység folyt. A megye lakosságát váratlanul érte és meglepte Horthy Miklós október 15-i rádióbeszéde a nemzethez, melyben a kormányzó bejelentette, hogy „eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk és velük szemben minden ellenségeskedést megszüntetünk."

51 Az emberek többsége a kiáltványt örömmel fogadta. Azt gondolták, hogy magyar részről véget ért a háború és jön a béke. Mindenki, aki életben maradt, hazatér családjához és folytatódik a békés építőmunka. Az öröm azonban nem sokáig tartott. Pár óra múlva megérkezett a német fasiszták segítségével végrehajtott Szálasi-puccs híre a megyébe, s ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a szenvedés, a nyomor, a pusztulás folytatódni, sőt fokozódni fog. Á Magyar Kommunista Párt Horthy szánalmas kilépési kísérletének meghiúsulása után nyolc oldalas „Nyílt levél"-lel fordult a néphez. A „Nyílt levél" a magyar nép egyetlen és legfőbb feladatát — október 15-e után — a bátor és kíméletlen németellenes fegyveres harcban jelölte meg. Rámutatott, hogy „az általános nemzeti ellenállás, a Vörös Hadsereg támogatására, országunk és népünk felszabadítására, ma elsősorban a fegyveres harc, a partizánharc vállalását jelenti".

52 A kommunista párt tehát fegyverbe szólított minden becsületes, hazája sorsáért felelősséget érző és vállaló embert- Arra hívta fel a nemzetet, hogy