Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

beiktatásával végrehajtott házkutatások számának növelésével sem jutottak előbbre. A németek is látták, hogy a lakosság nem szimpatizál velük, elrejtik előlük az élelmet. Ennek következtében egyre szemérmetlenebb módon léptek fel a parasztsággal szemben. Pl. a pásztói gazdáktól egyszerűen elhurcolták a bort, a hordókkal együtt. A vámosmikolai és a drégelypalánki parasztoktól pedig a hízónak szánt malacokat vitték el. Pásztón, Salgótarjánban, Szécsényben és Balassagyarmaton több zsidó üzletet, valamint magánlakást törtek fel, elhurcolták belőlük a számukra legértékesebb tárgyakat és az élelmiszereket. A selypi cukorgyárat teljesen kifosztották. Erőszakosságuknak és fosztogatásaiknak híre gyorsan terjedt a megyében és egyre nagyobb felháborodást, ellenállást váltott ki. A lakosság széles körében terjedő német- és nyilasellenséggel a helyi hatóságok egyedül az erőszakot tudták szembeállítani: „sokan vannak, akik szívesebben tűznék ki a vörös rongyot, mint a mi 3 színű szent lobogónkat... juttassuk rendőrkézre a magyar kenyeret evő és alattomos belső ellenséget.. ."

3

'» S így is cselekedtek. A rendőrkopók és besúgók több száz embert juttattak börtönbe csupán azért, mert szimpatizáltak a Szovjetunióval, s mintegy száz embert zárattak be azért, mert szót emeltek a féktelen hajsza, a háború és a nyomor ellen. A salgótarjáni járás f őszolga bírája 1942-ben azért internáltatta pl. az egyik zagyvapálfalvi lakost, mert „szélsőséges agitációt fejtett ki. A szabad mozgása fontos állami érdekből aggályos."

35 A rendőrség munkája azonban a sok internálással nem csökkent, hanem egyre inkább nőtt. A lapokban elrettentésképpen folyamatosan jelentek meg rendőrségi tudósítások, amelyek a letartóztatásokról, kommunista tevékenységről szóltak. Ha valaki szót emelt, könnyen ráfogták, hogy kommunista agitátor és közbiztonsági okokból nem kívánatos, hogy szabadlábon legyen. Az egyik sajtójelentés arról szólt, hogy a rendőrség kommunista bűncselekménnyel „6 egyént internáló táborba vitetett".

36 A másik pedig arról igyekezett meggyőzni az olvasókat, hogy a társadalomra nézve egyre nagyobb veszélyt rejt magában az ellenséges rádiók hallgatása. Ügy látszik e veszély csökkentésére gondolt a rendőrség, amikor 13 rádiókészüléket „zár alá helyezett, mert bolsevista híreket hallgattak rajtuk",

37 Az iparügyi miniszter 1944- november 2-án elvi intézkedést adott ki a hadiüzemek kiürítésének a végrehajtására. Az intézkedés megszabta, hogy ameddig csak lehetséges, a termelést folytatni kell. Amikor azonban a helyzet úgy kívánja, szervezett formában Nyugatra kell szállítani minden hasznos gépet, alkatrészt és készárut. A miniszteri utasítás végül előírta azt is, hogy „az elhagyott hadiüzem működését utasításra hosszabb időre meg kell bénítani".

38 A felmérések szerint a megyéből a készáru és gépi berendezés tervezett elszállításához több mint 10 000 vagonra lett volna szükség. Csak a salgótarjáni üveggyár raktáron levő készáruinak elszállítása 300 vagont igényelt volna.

39 Ennyit persze sehogy sem tudtak biztosítani, de a ren-