Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

a nemzeti ellenállást, alakítsatok harci csoportokat! Gyárakban, bányákban, műhelyekben, irodákban és házakban, egyetemeken, laktanyákban, őrszobákon falvakban és tanyákon, ketten, hárman, tízen fogjatok össze! Szabadítsátok ki magyar testvéreinket a német kezei közül. Rejtsétek el és nyújtsatok segítséget a bujdosóknak."

2/l A Békepárt felhívása termékeny talajra talált Nógrád megyében, bár a harc feltételei a haladó erők szempontjából hihetetlenül megnehezültek. A német megszálló csapatokkal együtt megjelent a hitleristák hírhedt politikai rendőrsége, a Gestapo is. A megszállást követő napokban a nyilasokkal együttműködve a megyéből is számos németellenes, antifasiszta egyént hurcoltak el. A kormány élére a németbarát Sztójay Döme került- A kormány első intézkedései között szerepelt a szociáldemokrata párt és a kisgazdapárt, valamint más náciellenes szervezetek betiltása. A szakszervezeteket rendeletileg ugyan nem tiltották be, de működésük teljesen lehetetlenné vált. Az uralkodó kötök terrorja a német megszállást követően tovább fokozó-, dott. A baloldali érzelműeket és a kommunistagyanúsakat internálták. Akik tudtak menekültek az országból. A mozgalom kiváló személyiségei emigrálni kényszerültek, kiüldözték őket a megyéből, illetve az országból. Pothornik József már korábban Baglyasaljáról, Domonkos Ferenc később Kisterenyéről a Szovjetunióban találtak menedéket és részt vettek a hazánk felszabadításáért folyó harcban.

25 Farkas Ferenc és Böjtös Sándor balassagyarmati munkások — mint az illegális kommunista párt tagjai — egy sor országot barangoltak be az üldöztetés következtében. Sokat szenvedtek az itthon maradottak, a pártsejtek tagjai, illetve vezetői: Sulyok András és Szabó József baglyasaljai, Lengyel tusi István és Szomszéd győri József kisterenyei, Oczel János és Alics János salgótarjáni, Jakab Ferdinánd és Sándor Pál vizslási lakosok és még sokan mások, akik nehéz körülmények között a közösség érdekeiért fáradoztak.

26 Benkő Antalt és 14 társát 1944. április 3-át vette őrizetbe a csendőrség. A kihallgatás után Szentkirály szabadj ára internáló táborba hurcolták őket. Embertelen körülmények között sínylődtek, a vérhas pusztított közöttük és az éhség kínozta őket. Háborúellenes magatartásukért „törleszteni" kívántak a hatóságok. Másokat pedig zsidó személyek élelmezése és rejtegetése címén felelősségre vontak és internáltak.

27 A sajtó és a rádió elrettentő példákat hozott a nyilvánosságra olyanokról, akik zsidók vagyonának megőrzésére vállalkoztak. A losonci rendőrkapitányság is azt jelentette, hogy „zsidó vagyon rejtegetéséért" 10 személyt vontak felelősségre és „őrizetbe vételük megtörtént"28 Júniusban indult meg a megye zsidó lakosságának a koncentrációs haláltáborokba való elhurcolása. 1944. június 10-én a németek a balassagyarmati gettóból 3300 embert szállítottak el.

29 A német megszállás és a kormány kegyetlen terrorja elleni tiltakozásul elsősorban a bányaüzemekben rendkívül nagy méreteket öltöttek a különböző szabotázsakciók. A bányaüzemekben jelentős terméskiesést okozott az, hogy szállítás közben a csillék „véletlenül" kiestek, és sok esetben bányaom-