Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

A második világháború évei (1939—1944)

A bányatőkések elsősorban a rendelkezésükre álló munkaerőt használták ki a végsőkig. A salgótarjáni bányatársulat történetében korábban soha nem látott mértékben növelte a termelést. Ennek ellenére már 1942-ben nem volt képes ellátni a haditermelésre áttért üzemek fűtőanyag-szükségletét. Az iparügyi miniszter 1942 tavaszán utasította a salgótarjáni bányatársulatot, hogy az amúgy is magas széntermelését az év végére 3,7 millió q-val növelje.

08 A társulat vezetői — mivel busás haszonra volt kilátás — vállalták az újabb szénmennyiség kitermelését is. Az újabb vállalkozás azonban, mivel a létszámot csekély mértékben tudták növelni, nagyobbrészt csak a mechanizálás fokozásával, a fejtésmódok tökéletesítésével és a technikai eszközök gyorsabb növelésével volt keresztülvihető. Á korábbi esztendőkben kevés pénzt fordítottak a bányák géppel való felszerelésére, mert a munkaerő jóval olcsóbbnak bizonyult. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-hez tartozó üzemeknél 1941-ben mindössze 11 db szénfúrógépet, 45 db rázócsúzdát s 140 db szállítógépet (vitlát) alkalmaztak. A fejtési módszerek is elmaradottak voltak. A bányász fő munkaeszköze a csákány és a lapát volt. A munka termelékenységét főként a munkatempó fokozásával növelték. A salgótarjáni szénmedencében a háború alatt, 1941—1944-ben viszont 67,4 millió pengőt invesztáltak a bányaüzemekbe a termelés fokozása érdekében," s mind több figyelmet fordítottak a szakemberképzésre is. Vájártanfolyamokat, gépkezelő iskolákat szerveztek, és egyre több bányaiparost (lakatos, kovács, villanyszerelő, ács) vettek fel az üzemekhez. A nógrádi szénmedencében így a háború alatti széntermelés rohamosan növekedett. Amíg 1930-ban csak 1 278 000 tonnát termeltek, addig az 1942-es széntermelés már elérte a 2 148 518 tonnát.

100 Az 1942-ben termelt szénmenynyiség az egyes vállalatok között az alábbiak szerint oszlott meg:

101 Vállalatok Tonna % Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1 781 000 83,0 Rimamurány Starjáni Vasmű Rt. 117 108 5,5 Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt. 239 410 11,1 Kisebb vállalkozások 9 000 0,4 Összesen 2 146 518 100,0 A kitermelt szenet az ipar korlátlan mennyiségben megemésztette. Eladása tehát a legkisebb gondot sem okozta a tőkéseknek. Annál nagyobb problémát jelentett viszont a termelés megfelelő szinten való tartása. Hiszen a bányászokból több energiát a termelés további fokozása érdekében kisajtolni még a legkönyörtelenebb módszerekkel sem lehetett már. A bányák felszívták a környező falvak munkaerejét, sőt a távolabbi járásokból is sokan vállaltak a bá-