Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

„ferences" ünnepséget. 1932 novemberében Zadravetz István — „a nemzeti hadsereg első papja" — jelenlétében Salgótarjánban az északi plébánia ferencesei avattak új rendházat és ideiglenes kápolnát. Négy nappal később a Szent Erzsébet Római Katholikus Nőegylet salgótarjáni műsoros estjén Schlachta Margit, volt nővér, országgyűlési képviselő tartott előadást. 1932. december 17—18-án az Evangélikus Nő- és Evangélikus Leányegylet tartott „karácsonyi vásár"-t. A lelki vigasz eme inváziója azonban nem feledtette a nagyon is hétköznapi, súlyos gondokat.**

9 A rendszer minden eszközt megragadott uralmának biztosítására. Nagy gondot fordított a kívánatos ideológiai hatás elérésére, a gazdasági, társadalmi alapoknak megfelelő nézetek terjesztésére. Ez a törekvés hívta életre még a húszas évek elején a Társadalmi Egyesületek Szövetségét (TESZ), amelynek élén megbízható ellenforradalmárok álltak, „tagságát" pedig az országban működő — s természetesen jobboldali — politikai színezetű egyesületek alkották. A tagegyesületek lojalitását a rendszerrel szemben azonban szavatolni kellett. A TESZ-ben a gazdasági válság idején erőteljes jobboldali orientációt figyelhetünk meg. Ezt mutatják az 1930. október 15-én keltezett körlevelének kérdései, amelyeket a kötelékébe tartozó egyesületek vezetőinek kellett megválaszolni : „1. A mai politikai és kormányzati rendszer fenntartása és támogatása az ország jól megfontolt érdekei szempontjából kívánatos-e? 2. Ha nem, úgy meghatározandók a hibák és mulasztások, amelyek a mai rendszert terhelik. 3. Milyen politikai pártalakulást tartanak kívánatosnak és melyek ezek a politikai pártprogramok, melyekkel az országot konszolidálni lehessen? 4. Országos viszonylatban kik azok a fővárosban élő politikusok, akiket vezérül ajánlanak és elfogadnak és akiket támogatni és követni hajlandók. 5. Kik azok a politikusok, akik helyi viszonylatban hajlandók egy új párt alakulásával annak élére állni?"

90 A TESZ ügyvezető elnökének, Szörtsey Józsefnek szavai szerint mindezeket a kérdéseket a „napról-napra veszedelmesebb méreteket öltő politikai, társadalmi és gazdasági válság veti fel".

91 A körlevél kérdéseire adott válaszokat nem ismerjük. A kérdésekből azonban nyilvánvaló, hogy a TESZ tevékenységének célja a valamennyi kötelékébe tartozó egyesületben elterjedt jobboldali politikai nézetek és tervek felmérése, sajátos kontrollja és egységesítése volt. A KMP KERÜLETI BIZOTTSÁGA A MUNKÁSMEGMOZDULÁSOK ÉLEN Az 1929-ben kirobbant gazdasági krízis igazi kárvallottjai a nincstelenek voltak. A munkásság — a rendszer legelnyomottabb osztálya — viselte a válság terheinek nagy részét. Öt sújtották az elbocsátások, a csökkentett munkaidő, a Bedo-rendszer alkalmazása, az egyéb teljesítménybérek kiszélesítése, a női és gyermekmunka fokozottabb és olcsóbb igénybevétele. 7* 99