Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867—1918)

Iában jobb körülmények között tanulhattak, mint magyar nemzetiségű társaik. Ezt bizonyítja az is, hogy a szlovákok írni-olvasni tudása egészen a századfordulóig felette járt a magyarokénak, csak 1910-ben billent az egyensúly a magyarok javára. A középiskolákban azonban a helyzet a szlovák lakosság rovására alakult a dualizmus egész időszakában. A magyar lakosságból 1910-ben 8 középiskolát végzett 2582, a szlovákok közül viszont csak 16. Négy középiskolát végzett a magyarok közül ugyanebben az időben 3607, a szlovákok közül csak 53. A magyarosítás az egyházi élet területére is kiterjedt. A nógrádi evangélikus egyház határozatot hozott a millennium alkalmával, hogy az egyházközségek fokozzák erőfeszítésüket a magyar hitoktatás bevezetésére. Bevezették, illetve szaporították a magyar istentiszteletek számát, amelyek a nyelvszigetekén az első világháborút megelőző években szinte mindenütt általánossá is váltak/'1 A magyar uralkodó osztály politikájával párhuzamosan a szlovák nemzetiségi mozgalom is új erőre kapott. 1908-ban az e mozgalmak megfigyelésére választott társadalmi bizottság arról számolt be, hogy „a tót községek el vannak árasztva a magyarság ellen izgató tót újságok és naptárak által, amelyek legnagyobbrészt ingyen küldetnek". A szlovák nemzetiségi megmozdulások valóban egyre szervezettebbekké váltak. A nyomtatványok elkobzását pl. úgy kerülték ki, hogy Csehországból, Amerikából címzetten adták fel Magyarországra a sajtótermékeket. 1909 elején a nógrádi szlovák nemzetiségi mozgalomban nagyon fontos esemény következett be. Bazovszky Lajos, losonci ügyvéd irodájában bankalapító közgyűlésre ült össze több szlovák politikus és néhány megyebeli szlovák értelmiségi. A Losonci Szlovák Bank létrejötte a többi szlovák és más nemzetiségi pénzintézetekhez hasonlóan a szlovák és általában a nemzeti burzsoázia azon törekvésének az eredménye volt, hogy az uzsora elleni védelem jelszavával felvegye a harcot a szlovák piac megszerzéséért, és nacionalista jelszavakkal igyekezzen lehetőleg minél több profitot kicsikarni a szlovák parasztságból. A profitszerzés érdekében nem riadtak vissza a legalantasabb indulatok felszításától sem. A Slovensky Tyzdenik egyik „lelkesítő" cikke pl. így írt: „Lám parasztok! Milyen jót tett veletek az a dr. Bazovszky, mennyire felemelt benneteket az urak és a zsidók fölébe. Mily nagy dolog is ez, hisz most felemelt fővel jártok Losoncon, sőt most ők köszönnek nektek, mert amint elfordultok tőlük, meg kell dögölniük..." Nógrádban számottevő szlovák burzsoázia nem lévén, a bankalapításban nem a nógrádiak voltak a fő részvényesek. Első helyen a miavai szlovák bank állt. A szlovák nemzeti burzsoázia a saját gazdasági terület kialakításával párhuzamosan mindent megtett a nemzetiségi mozgalom támogatására. A Losonci Szlovák Bank is szlovák nemzeti érdekeket képviselt. A túlzó nacionalizmus nyilvánult meg egyik losonci pékmesternek 1912-ben az új igazgatósági tagok választása alkalmával tett tiltakozásában, amikor a neki nem tetszők ellen így nyilatkozott: „ezek semmi érdemet nem szereztek arra, hogy idejöhessenek, ezek nem tótok, nem olvassák a tót lapokat és nem terjesztik a tót nemzetiségi eszméket. Én tehát hangoztatom, javaslom és követelem, hogy ide csak tót