Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

szok, a munkások fegyvert fogtak, a megalakult munkásszázadok katonái közülük kerültek ki. A fegyveres szolgálat újabb munkaerőhiányt, elsősorban szakmunkáshiányt okozott. A bányák termelése így a májusi intervenció miatt újra visszaesett a forradalom előtti szintre. A bányák termelési biztosának májusi jelentése szerint „A cseh támadást megelőzőleg a szénbánya elérte már a napi 259 kocsi termelést és 19-én tisztán a nyugtalanító hírekre ez a mennyiség 372 kocsira süllyedt, 20-án pedig csak 76 kocsi volt a termelés. A csehek visszaszorítása következtében a termelés felemelkedett 21-én 144 kocsira, 22-én már 151 kocsira, s amennyiben a helyzet állandó szilárdságot fog mutatni, úgy a termelés fokozása napról napra várható".

52 A termelés fellendülése a munkaerőhiány, a vöröskatonáknak bevonult bányászok megfelelő pótlásának elmaradása miatt nem következett be. A Központi Intéző Bizottság június 30-i ülésén Varga Jenő a következő jelentést tette: „1918 októberében — tehát az első forradalom előtti időt hasonlítom össze a mostani idővel — Tatabányán volt a termelés naponta 372 vagon, ma 215, Dorogon volt 105, ma 70; Pilisvörösváron volt 74, ma 25, Salgótarjánban 311, ma 160; Baglyasalján volt 118, ma 70 és így tovább az egész vonalon."

53 A súlyos helyzetet, a nógrádi szénmedence országos jelentőségét jól érzékelteti az alábbi kimutatás, amely a bányák termelésének alakulásáról készült: . . . . . , , 1918 októberében 1919. június 23. 1919. jumus 29. A banyák telephelye vagon Tatabánya 372 230 215 Tokod 25 25 25 Dorog 105 75 70 Pilisvörösvár 64 30 25 Környe 12 18 18 Ajka 26 18 18 Salgótarján 311 170 160 Baglyasalja 118 70 70 Borsodi—csibai-bánya 169 50 70 Szászvár 21 15 15 Nagymányok 17 15 15 Egyéb kisebb bányák 260 86 80 összesen 1500 802 781 Az ország minimális szénszükséglete ebben az időszakban 838 vagon volt.

54 A termelés folyamatossá tétele nagy gondot jelentett nemcsak a bánya üzemi tanácsának, hanem a községi direktóriumnak is. A termelés biztosítása, a szükséges bányafa beszerzése a nehéz gazdasági és közlekedési viszonyok között körülményes volt. A bányaüzemeknél dolgozó termelési biztosok intéz-