Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

kedéseikkel sokat tettek azért, hogy a termelés ne álljon meg: így folyamatosan biztosították a legszükségesebb bányafa beszerzését.

55 Nehéz termelési körülmények között dolgozott az acélgyár is. A gyár már a világháború végétől állandó munkaerőhiánnyal küzdött, amelyen akkor munkaerő-átcsoportosítással próbáltak enyhíteni. A viszonylag könnyebb munkát kívánó munkahelyekre — például a szögcsomagolóba — nőket vettek fel.

56 Véglegesen azonban nem tudták felszámolni ezt a helyzetet. A közlekedési viszonyok állandósították a nyersanyaghiányt is. E két -összetevő hiányossága a termelés csökkenését eredményezte. Bár a sok új munkás alkalmazása miatt a termelésre fordított munkaórák száma a régivel azonos szinten maradt, sőt sok esetben azt túl is haladta. A gyár termelésének alakulását a következő adatok mutatják:

57 Áru 1913 április 1919 április Áru q munkaóra q munkaóra Acélöntvény. 155 60 203 .48 Vasöntvény 415 60 130 48 öntecs 316 60 431 48 Henger 45 60 18 48 Tengely 346 42 206 64 Sodronyáru 3508 60 1273 32 Szeg 1996 60 766 32 Fejesabroncs .. 566 60 108 32 Eke 125 60 131 64 Lapát 118 60 135 64' Villa 103 60 55 64 Szegáru 155 42 226 64 A fentiek mellett az alábbi táblázat még jobban érzékelteti a gyár 1918— 1919. évi termelési helyzetét:

58 Forradalom előtt Károlyi-kormány Proletárdiktatúra q kg hó q kg hó q kg VI. 23 506 26 XI. 12 169 28 IV. 17 298 51 VII. 40 419 24 XII. 7 473 20 V. 3 228 40 VIII. 34 889 16 I. 3 546 15 VI. 5 240 97 IX. 29 249 96 II. 7 815 80 VII. 5 935 74 X. 30 851 50 III. 13 636 9.7 : r Összesen 158 919 12 44 541 40 31703 62 Havi átlag 31783 82 8 908 28 7 925 90