Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

letárdiktatúra megteremtése, a földbirtokok és az üzemek kisajátítása, a bankbetétek lefoglalása. A népgyűlés résztvevői és vezetői jól tudták, hogy az új szocialista szervek békés életét, és így a forradalom vér nélküli győzelmét jelentős mértékben befolyásolja a községben állomásozó magyar katonaság állásfoglalása. Az újabb véres összeütközések elkerülésére fontos feladatnak tartották a januári terror óta a községben állomásozó katonák megnyerését. A népgyűlés hangulatát tükrözi a hatására íródott vers, amely a katonákhoz szólva állította az új rend mellé közülük a forradalommal szimpatizálókat, „Ledobtuk a szolgaság láncait, S most a szabadság fénye vár reánk. Ha akarjátok az az égi nap Minden nemzetre süthet egyaránt. Ti nem hozhattok új rabláncokat, Mert nektek is szent kincsetek a jog. Ha ellenünk hajt izgató parancs: Ne lőjetek, fegyvert ne fogjatok!"

3 A katonaság a forradalom mellé állt. A népgyűlés határozatként mondhatta ki, hogy a munkások és katonák képviselőiből megalakult a háromtagú bizottság. Az egységes álláspont, az akcióprogram alapján a direktórium azonnal megkezdte tevékenységét. Az intéző bizottságba a következők kerültek: Priska Dezső acéigyári munkás, Gólián András bányai pék és Bozó György acélgyári munkás/

1 A vármegyei direktórium utasítása alapján munkához láttak a járási direktóriumok is. Március 22 és 25 között megalakult a rétsági, Kelemen Sándor építőmunkás és a szécsényi járási direktórium, Sextius Lajos telekkönyvvezető irányításával.

5 Balassagyarmat körzetében nagy segítséget nyújtott a községi direktóriumok megalakulásához a megyeszékhely szocialista pártszervezete, amelynek vezetői március 23-án és a forradalmat követő napokban Csesztvén, Cserháthalápon, Drégelypalánkon, Ecsegen, Érsekvadkerten, Magyarnándorban, Mohorán népgyűléseket tartottak.

6 A berceli szegényparasztokat az „aszódi kommunista direktórium tagjai, az aszódi repülőgépgyár küldöttsége" támogatta a megalakuláskor.

7 Balassagyarmaton a megalakult tanács dr. Kiss Lajos törvényszéki bíró vezetésével kezdte meg működését.

8 Pásztón az ideiglenes direktóriumot Kecsey Lajos, Endrész Sándor és Sólyom Károly vezette.

9 Március 25-én Szécsényben Bögözi Antal borbély vezetésével jött létre az új szocialista irányító szerv. Az őszirózsás forradalom tapasztalatai alapján a salgótarjáni direktórium az iparmedence községeiben segítséget nyújtott a szegényparasztck tanácsainak megszervezéséhez. Sok helyen meghagyták a nemzeti tanácsok munkásokból, parasztokból álló vezetőségét a direktóriumok élén is. Mátraszelén a Bata István, Tótok Mihály és Tóth K. Sándor által vezetett nemzeti tanács továbbra is folytatta munkáját, Zagyvapálfalván a kommunista Hatvani D. Miklós változatlanul a direktórium elnö-