Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

BEVEZETŐ

gyalt 20 év alatt. Elegendő itt csak egy-két számadatot idézni az elmondottak alátámasztására: az orvosok száma 1951-ben 1970-ben a megyében 110 340 a kórházi ágyak száma 1150 1940 (2) Hogy mindezek ellenére az egészségügyi ellátás a megyében jelentős gondokkal küzdött a bemutatott húsz év során, azt pedig az időszak egyetlen időpontjában, 1962-ben mért adatokkal érzékeltethetjük a legjobban: a 10 ezer lakosra jutó kórházi férőhelyek száma egy orvosi körzetre jutó lakosok száma 10 ezer lakosra jutó orvosok száma a megyében országosan 67.7 71,3 3065 2837 11.8 16,6 (3) Sokkal egysíkúbb az összeállításunk a másik főtéma, a .szociálpolitika megvalósítása, a szociális ellátás vonatkozásában: jó néhány, az egész társadalmat, s így Nógrád megye lakosságát is érintő kérdéscsoport dokumentálásától kellett eltekintenünk, elsősorban azért, mivel a tanácsi testületek üléseinek napirendjén azok egyáltalán nem, vagy csak alig szerepeltek. így elegendő csak példának megemlítenünk a lakásviszonyokat, az alkoholizmus hatásait, vagy a közétkeztetés problémáit. Ezekre vonatkozóan adatokat tehát az olvasó nem talál kötetünkben. Ügy hisszük, azonban, hogy a megye lakosságának szociálpolitikai ellátását érintő legfontosabb kérdésekről sikerült összefoglaló képet adnunk a közölt dokumentumokkal: így elsősorban a jelentős lélekszámú cigánylakosság életkörülményeinek megjavítását célzó erőfeszítésekről, a szociális otthonok tevékenységéről és általában a tanácsok szociálpolitikai munkájáról. A harmadik főtéma, a sport vonatkozásában ugyancsak nem törekedhettünk a teljességre. A tanácsok itt is elsősorban szervező, ellenőrző tevékenységet fejtettek ki, így a sporttevékenység konkrét adatait hiába keresné bárki is a kötetben: az egyes sportágak fejlődéséről, különösen számszerű eredményeiről más forrásból kell adatokat merítenie az érdeklődőknek. Kötetünkben elsősorban a sportmozgalmak szervezésének és a sportlétesítmények fejlesztésének, a tömegsport kiterjesztésére irányuló törekvéseknek a nyomaival találkozunk. Előző kötetünkben tájékoztatásképpen megkíséreltük összefoglalni azokat a legfontosabb jogszabályokat, illetve párthatározatokat, melyek a művelődésügyet érintették. Ezúttal ettől eltekintünk, hiszen a három, viszonylag különálló és egyébként is meglehetősen összetett kérdéscsoportra, az egészségügyre, a szociálpolitikára és a sportra vonatkozó határozatok és jogszabályok száma igen nagy. Általános jellemzésül ugyanis meg kell említenünk, hogy különösen a tanácsok tevékenységé-