Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

BEVEZETŐ

nek első éveiben „a felsőbb államigazgatási szervek a rendeletek és utasítások özönével árasztották el a helyi tanácsok végrehajtó szerveit és ezzel valósággal megbénították munkájukat". (4) Ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a tanácsi előterjesztésekben, beszámolókban, határozatokban meglehetősen sok a formális elem, az állandóan ismétlődő típusszöveg és nemegyszer üres, semmitmondó szólamok is megjelennek a konkrét mondanivaló helyett, vagy akár szövegtöltelékként. Általános jellemzője — különösen az első időszak határozatainak, hogy a határozatok, előterjesztések szerzői túl nagy jelentőséget tulajdonítanak bennük az adminisztratív intézkedéseknek. Különösen szembetűnő ez olyan esetekben, amidőn egy-egy határozat végrehajtásának az objektív feltételei hiányoznak. A hiányosságok elkendőzése is gyakori jelenség, akár úgy, hogy azok ismertetését valamiféle önelégült öncTícséret vezeti be, akár úgy, hogy az előterjesztő magyarázattal próbál szolgálni, de olyannal, amely a mai szemlélő számára már meglehetősen naivnak tűnik. A tanácsok tevékenységében az 1950-es évek végén egészséges javulás jelei vehetők észre. Ekkor már ,,a tanácsi tevékenységi kör kiszélesítésének általános igénye realizálódott. Egyre inkább kiléptek abból, a korábban rájuk kényszerített, egyoldalúságból, amely egész tevékenységüket a mezőgazdasági és közellátási témakörre szűkítette." (5) Most már valóban „önállóan intézkedtek a lakosság szociális, kulturális problémáinak megoldásában. Az ülések napirendjei általában már felölelték az adott terület társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseit." (6) Válogatásunk olvasója egy-egy témával gyakrabban is találkozhat. Ezeket az ismétlődéseket azért tartottuk érdemesnek bemutatni, mert így jól érzékelhető egyrészt egy-egy probléma megoldásának, egy-egy szakterület fejlődésének a folyamata, másrészt az is kitűnik, hogy egyes kérdések a vizsgált húsz év folyamán sem oldódtak meg a kellő mértékben. Nem féltünk attól sem, hogy az esetek nagy részében a jelentések, beszámolók negatív elemeit tegyük közzé, úgy hisszük, így sokkal szemléletesebben tudjuk érzékeltetni azoknak az erőfeszítéseknek a jelentősegét, melyet megyénk tanácsai az adott területen, az egészséges ember érdekében kifejtettek. Természetesen ebben a rövid bevezetőben nem vállalkozhattunk arra, hogy — ha csak vázlatosan is — ismertessük, milyen sajátosságai voltak a megyében az egészségügyi ellátásnak, hol működtek annak központjai, hogyan bővült az ellátás (mióta van pl. körzeti orvosi rendszer, szakrendelő-hálózat stb.). Nem kívántuk még csak röviden sem ismertetni az egészségügy szervezetét, annak fő változásait. Ugyanígy nem kívántunk hasonló részletekbe bocsátkozni a szociális irányítás és a sport vonatkozásában sem. Ezeknek a kérdéseknek a kimunkálását (mely munkához még további források feltárására is szükség van) meghagyjuk az utánunk jövőknek. Mi akkor is meg lehetünk elégedve, ha válogatásunk az érdeklődőket további kutatásokra serkenti és azok munkájához jól használható alapanyagul szolgál. Mint előző kötetünkben, természetesen itt sem törekedhettünk a teljességre, így nem található meg benne a megyének, a megye valamenynyi területének, városának, községének valamennyi gondja. Az igen terjedelmes jelentések, beszámolók teljes szövegének a közlésétől ezúttal is