Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

nyebb szélét fél-fél cm hajtással beszegték.

53 A lepedő szélessége: 90-150 cm, hoszsza: 190-230 cm között váltakozott. A leány stafírungjába - vagyoni helyzettől függően - 4-6-8 darabot adtak belőle. Ezt a lepedőt szalmalepedő, szalmaterítő, szalmatakaró, vastaglepedő, hamvaska (Nézsa), csepülepedő (Kazár környéke), kóclepedő névvel jelölték. A szalmalepedőre - többnyire azzal azonos méretű - fejikenderből, fél vagy tiszta pamutos kenderből háromszeles kétnyüstben szőtt lepedőt terítettek, melyet fépamukos, tisztapamukos (csupapamukos). pamukos, vékony lepedő néven ismertek a megye falvaiban. A Zagyva folyótól keletre a fejikenderből szőtt vékony lepedő volt a gyakoribb. A lepedőre díszítés ritkán került, de a Karancs, a Cserhát falvaiban és az Ipoly-völgye néhány községében láthattunk olyan pamutos lepedőket, amelyek két keskenyebb szélére, közvetlenül a szeges mellé, egy sor borsóka, subrika hímzést tettek. A vékony vagy pamukos lepedőből 8-15, a gazdagabbak 20 darabot is adtak leányuknak. Ezt a lepedőt nem csak a vetett ágy vagy a köznapi ágy szalmalepedőjére terítették. Az ágyban fekvő halott alá is ilyen lepedőt tettek, ezzel emelték a ravatalra, majd a koporsóba, melyet el is vitt magával. Gyakran a borsókával díszített vékony lepedővel takarták le a ravatalon fekvőt, hogy a „legyek ne lepjék be", melyet a test koporsóba tételekor levettek róla, kimosva tovább őrizték. Díszített lepedők A csipkével, hímzéssel díszített lepedőket Kazár környékén az 1920-as évekig, fejikenderből szőtt vászonból, a megye más vidékén tiszta pamutból szőtték az aszszonyok. A német falvakban (Berkenye, Szendehely, Katalin puszta) a Nógrádban lakó takáccsal szövették meg a felvetett ágyra kerülő lepedőt. Az 1940-es évek elejétől Felsőpetény környékén, Szarvasgede, Héhalom községekben, valamint Etesen, Karancsalján gyolcsból készült az ünnepi lepedő. De a megye déli részén fekvő falvakban (Kisbágyon, Palotás) már a századforduló táján is gyolcs, sifon-batiszt, perkál anyagokat használtak a lepedők készítéséhez. A három szélből varrt díszített lepedőket az alábbi neveken ismerték a megye falvaiban: cifra lepedő, kötéses lepedő, csipkés lepedő, menyasszony lepedő, fiókos lepedő (a megye középső részén), varrott lepedő (Kazár környékén), ágyterítő, funkcióra utaló nevek: sátorlepedő, fölkötőlepedő, komaasszony lepedő (Ersekvadkert környéke), halottas lepedő. A Zagyva folyótól nyugatra a legtöbb faluban ismerték az egy vagy kétszeles díszített lepedőket, melyek neve: ágy széllepedő, ágyszélire való lepedő. Mint nevéből is kitűnik - a háromszeles díszített lepedőhöz hasonlóan - a vetett ágyra terítet53. A cserhátsuranyi adatokat Fazekas Eszter gyűjtötte. Segítségét ezúton is köszönöm.