Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

ték, de csak hétköznap és kisebb ünnepeken. Karácsony, húsvét, pünkösd, a falusi búcsú alkalmával - ahol volt - a háromszeles lepedőt tették a felvetett ágyra. A két világháború között, a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő vasútvonaltól nyugatra, már egyre ritkábban szőttek háromszeles lepedőket, többségében egy- és kétszeles cifra lepedők kerültek a felvetett ágyra. A háromszeles díszlepedők használata legkorábban a megye északi és középső részén fekvő szlovák községekben csökkent. Az első világháború után Patvarc, Szügy, Vanyarc, Erdőkürt, Felsőpetény stb. falvakban a legmódosabb lányok többsége is már csak egy- és kétszeles csipkés lepedőket kapott vetett ágyának díszítésére. A meghatározott rendeltetésű lepedők olykor más funkciót is kaphattak. Köztudott, hogy az ágyvitelt követően, a vőlegény házánál felállított menyasszonyágyra a leány hozományának összes díszített lepedőjét felterítették. A vetett ágy megtekintésére érkező idős asszonyok, a rajta lévő lepedőket megszámolták. A sok lepedővel a gazdagságot kívánták jelezni, bár mindenki tudta, hogy erre az alkalomra melyik lepedőt kérte kölcsön leány pajtásától vagy közeli rokonától. Az első világháború előtt a Karancs falvaiban (Szécsényfelfalu, Karancsalja, Mihálygerge) az volt a szokás, hogy a fiatalon elhunyt asszony ravatalára a szüleitől kapott valamennyi cifra lepedőt ráterítették, melyet a halotthoz érkező idős asszonyok - mint a menyasszony ágyánál - megszámoltak. A háromszeles lepedők még további funkciót kaphattak: Orhalom, Nógrádmarcal, Herencsény, Mátraszőlős, Nógrádmegyer községekben a ravatal díszítésére is felhasználták. A gyermekágyas asszony ágyának eltakarására készített nagyméretű lepedőnek is találtak másodlagos felhasználási lehetőséget: ha már nem volt rá szükség, a magasra felvetett ágyat takarták le vele. A megye falvaiban készült cifra lepedők közös jellemzője, hogy a szélek közé horgolt vagy vevett (boltban vásárolt) gyári csipkebetétet varrtak (gyakran ezt 5-6 cm széles piros szövött csíkkal: rece, pólyakötő helyettesítették), ezzel azonos mintájú csipkét tettek a szélére is. A díszített lepedők típusai A díszített lepedők bemutatásánál legcélszerűbbnek azt tartjuk, ha azokat a lepedők szélére varrt csipke elhelyezése szerint ismertetjük. Úgy gondoljuk, hogy így jobban érzékeltethetjük a lepedők formai gazdagságát, funkciójának táji azonosságát vagy eltéréseit. A lepedő szélére varrt csipke elhelyezéséből - esetleg hiányából -, a lepedő méretéből, mint erre később részletesen kitérünk, meg lehet állapítani, hogy azt készítője a felvetett ágyra, a gyermekágyas asszony ágyának eltakarására, a ravatal leterítésére vagy a koporsóba szánta-e. 54. Az egy és kétszeles lepedő felső szélét akkor tették (a helyi szokásnak megfelelően) a derékaljra, az alsódunna, vagy a párnák alá, amikor a vetett ágy már teljesen elkészült. A háromszeles lepedőt az ágynemű felrakásának sorrendjében kellett az ágyra teríteni.