Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Hausel Sándor: Két német újságlap Nógrád 1594. évi ostromáról
und Kriegsherrn / fürüber zuziehen verordnet worden / Es haben auch zwey Teütsche Fehn lein Knecht in irer Ordnung mit den Spielen und fliegendem Fehnlein / in ansehung der Türcken / in die Vestung ziehen / und die Fähnlein auff der Mawern / zum Siegzeichen / wol unnd offt schwingen müssen. Unter den außziehenden Türcken / welcher noch bey 450. frisch und gesund gewest / hat sich der Beeg dieser Vestung mit seinem Weib und Tochter / und der Beeg von Selendre / unter Griechisch Weissenburg / welcher ihnen gar newlich zu hilff geschickt / auch ein Zausch von der Porten / neben vilen andern beschedigten befunden / etliche Krancke haben die andern Türcken getragen / und etlichen gar krancken / auff ihr selbs begern / die grind lassen abhawen. Die Beegen aber hat man von ihren schönen HaubtRossen lassen absitzen / und schlechte Klepper geben / Man hat auch von Kriegsleuten ein Ring gemacht / alle Mans und Weibspersonen / durch hierzu verordnete Leut besucht / ire übrige Kleyder außgezogen / unnd was sie sonsten gutes gehabt genommen / sein also in allem biß in 600 Person / mit Weib und Kinden / und starck zu Roß und Fuß / bey einer halben meyl hindan beleytet worden / auch sein in disem handel ob den 150 Türcken / irer bekantnuß nach / tod geblieben. Die Fürstlich Durchleuchtigkeit aber / welche bey eroberung und einnam diser Vestung selber gewest / hat allerley notwendige gute anordnung gethan / etliche grosse stück selber besichtiget / und gericht / in Ungerischer Kleydung im Läger hin und her geritten / sich auch in eygener Person / nit one ringe gefahr / an kor pedig a követek a bégeknek ezt a várban ismét elmondták, ők egyáltalán nem akartak beleegyezni. így a mieink elhatározták, hogy ismét elkezdik a lövetést, a törökök lekaszabolását és foglyul ejtését. Végül azonban hosszadalmas és sok tárgyalás után, amelyek mintegy hat órát tartottak, elhatározták, hogy szablyáikkal és rossz egyszerű ruháikban elvonulhatnak, ami március 10-án 8 órakor megtörtént. Őfensége és a hadurak tanácskozást rendeltek el. Két német csapat hadi rendben zeneszóval és lobogó zászlókkal, a törökök szeme láttára a várba vonult és a zászlókat a falakon a győzelem jeléül többször alaposan meglengették. A kivonuló törökök között volt (akik közül még mintegy 450 ép és egészséges volt) a vár bégje asszonyával és lányával, a Görögfehérvár alatti Szendrő bégje, akit éppen nemrég küldtek segítségükre, továbbá egy csausz a portáról a sok egyéb sebesült mellett. Némely beteg, de néhány teljesen egészséges is kérte a többi törököt, hogy fejük vétessék. A bégeket leszállították szép nemes paripáikról és rossz hátaslovat adattak nekik. A katonák egy kört alkottak, valamennyi férfi és nőszemélyt az erre rendelt emberek átvizsgáltak, felesleges ruháikat lehúzták és egyéb javaikat elvették. Az összesen 600 személyt, nőkkel és gyerekekkel együtt, erős lovas és gyalogos kíséret követte mintegy fél mérföldre. Vallomásuk szerint ezen események alatt több mint 150 török halt meg. Hercegi Őfensége, aki ezen vár meghódításánál és bevételénél személyesen ott volt, mindenféle szükséges és jó rendelkezéseket tett. Bizonyos nagy részét maga szemlélte meg és intézkedett, magyar