Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Hausel Sándor: Két német újságlap Nógrád 1594. évi ostromáról

Ezután 1663-ig kisebb megszakításokkal császári vár volt. Az ismét török kézbe került vár lőportornyába 1685-ben villám csapott, ekkor a török elhagyta. A kuruc szabadságharc idején még volt katonai szerepe, mert erősítéseket végeztek rajta, de éppen a kurucok hányták szét. Azóta rom.

6 Nógrád 1594. évi ostromának első történetírója a kortárs Istvánffy volt, akinek gyűjteményében lehetett ezekből az újságlapokból, lévén szenvedélyes könyvgyűjtő. Mocsáry Antal az első magyar nyelvű megyemonográfiában

7 részletesen foglalkozik az ostrommal, Istvánffyn kívül 17. századi német történetírókat is idéz. Elbeszélése sokban hasonlít a két újságlap leírásához. Belitzky János megyetörténetében

8 használta azokat a német népénekeket, amelyekből Nógrád ostromára is vonatkozó rövid részleteket mutatott be Leffler Béla az 191 l-es Századokban. Mivel tudjuk, hogy az ostromban, majd azután a vár megszállásában német katonák is részt vettek, nem kizárt, hogy az események elbeszélése esetünkben hiteles szemtanútól származik. Az egy tucatnál is több, Nógrád ostromáról tudósító újságlap szövegének összevetése adhatna esélyt az „első kiadás" megtalálására, bár azt sem zárhatjuk ki, hogy több szemtanú elbeszélése alapján több helyen is megjelent az ostrom leírása közel egyidőben. 6. Kristó Gy. 1994. 494. p. 7. Mocsáry A. 1826. III. kötet 9-12. p. Bőven s szószerint idéz Istvánffy Miklós könyvéből. 8. Belitzky J. 1973.158-159. p.