Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Hausel Sándor: Két német újságlap Nógrád 1594. évi ostromáról

nyomdáiban készült újságlapokból a különféle katalógusok.

3 Korabeli számuk bizonnyal ennél nagyobb volt. Jelentőségük a történetírás szempontjából abban van, hogy megvilágítják az események lélektani hátterét, tükrözik a külföldi közvélemény hangulatát. Benda Kálmán szerint: "A török korszak német újságjaiban hiába keressük a magyar események valóságos rajzát. Nem a valóságot hozták csak annak árnyképét, s írásaik a közvéleménynek a valóságról elképzelt, többnyire örökölt, sablonos vonását tükrözik. Az újság tartalma tehát nem arra jellemző amiről vagy akiről szólt, hanem arra, akihez beszélt. A magyar vonatkozású német újságok tudósításaiban, állásfoglalásaiban - ha hézagosan is - elénk rajzolódik a XV-XVII. századi Németbirodalom politikai, vallási, személyi elentételektől százfelé szabdalt arca, s a jelentések hangjában, látásában ráismerhtünk a társadalom egyes rétegeire, melyek ugyanazt az eseményt is különböző fokon, különböző látókörből szolgáltak." 4 Mivel írójuk legtöbbször nem járt a helyszínen s nem ritka a kompiláció sem körükben, felhasználásuk csak forráskritika alkalmazásával vezethet eredményre, hiszen kiadásuk üzleti vállalkozás volt, elsődleges céljuk nem a valóság mindenek előtti hű visszaadása volt, hanem annak szenzációs, „eladható" tálalása. Ennek ellenére jelentőségük nagy, mert Magyarországnak azóta sem volt ilyen huzamos s többnyire jóindulatú nyugati „sajtóvisszhangja". A Drezda, Koppenhága, Berlin, Bécs, Boroszló (Wrocláv) és Budapest könyvtáraiban őrzött újságlapok korabeli kelendőségének oka mindenek előtt a töröktől való félelem volt. Magyarország elestével Bécset is elérte az oszmán hatalom s így az a délnémet városok polgárainak érzékelhető közelségébe került. Nem volt közömbös számukra, hogy mi történik a szomszédságukban. Ezért keletkezett ott több s nagyobb számú újságlap, mint a kevésbé veszélyeztetett olasz, francia vagy angol polgárság körében. A forrásközlésnél azért esett Nógrádra a választás, mert a megye várai közül a legtöbbet vele foglalkoztak az 1594. évi híradások. Ennek oka egyrészt katonai jelentőségében rejlik, másrészt feltételezhetően abban, hogy ostromában részt vett Mátyás főherceg. A híradások részletesen ki is emelik ezt a tényt, mintegy népszerűsítésére törekedve. A vár helyén a honfoglalás előtt földsáncú erősség létezett, Vácz Elemér

5 szerint már a római kor óta. Ennek helyén épített újabb földvár bolgárszláv neve maradt ránk, s viseli azt a mai napig. A tatárjárásig biztos, hogy kővár nem volt helyén, az vélhetően csak az 1280-as években épült, amikor a királyi vár a váci püspök tulajdona lett. A XV. században nagyszabású építkezéseket kezdeményezett Báthori püspök. Jelentősége a török előrenyomulásával nőtt meg. A jól megerősített várat azonban a török 1544-ben elfoglalta, a császári csapatok 1594-ben vívták vissza. 3. Ballagi A. 1925. - Göllner, K. 1968. - Kertbeny K. 1880. - Régi Magyarországi nyomtatványok, 1971,-Hubay I. 1948. 4. Benda K. 1942. 77. p. 5. VáczE. 1937.