Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben

vetésére övéit is összegyűjti s a benyomulókból sokan elhulltak. Szondi az elsők közt hősileg küzdött: de a nagy erővel előrohanó janicsároktól térden átlövetik, mire féltérdre esve tovább is harcol, majd melle és feje találtatván, összerogy, levágott feje Alihoz vitetett, mit az a törzzsel együtt, a várhegyen katonai dísszel temettetett el, felé kopját és zászlót tűzetvén, mi jelezze, hogy a hazáért küzdve, dicsőn esett el: és így az erény még az ellenségnél is dicsőséget talál."

101 Az oroszi pap neve itt említődik először. Érdekes tény, ámbár nem bizonyítható az azonosság, hogy a nógrádi szandzsák összeírásában 1579-ben a várhoz közeli Vámos-Oroszi faluban szerepel egy Márton mester. Ki tudja, vajon ő volt-e az egykori üzenetközvetítő, aki végigélte az azóta eltelt cseppet sem nyugodt negyedszázadot?

102 Az ostrom E történeti források mellett - amelyek nem nélkülöznek szépírói kiegészítéseket sem - eredeti iratok segítségével pontosan és részletesen tudjuk rekonstruálni az ostrom napjait. Július 6. szerda D Erasmus Teuffel és Sbardelatti ezen a napon délelőtt 11 órakor jelezte Léváról Miksa főhercegnek, hogy a török aznap reggel Drégely alá érkezett (az előcsapatok száguldó lovasai már 5-én feltűntek a vár előtt) „a várbeliek szénát égettek a vár előtt s onnan kilődöztek, de az ellenség még eddig nem ment be a várba". Most kellene a felmentésére indulni - javasolják - de nekik nincs elég erejük hozzá. A főkapitány tehát Léván állomásozott pár kilométerre a vártól. Ide várta azokat a csapatokat, amelyekkel Drégelyhez indulhatna. De csak az ostrom első napján volt biztos információja arról, hogy valóban Drégely a cél. Ekkor indít útnak egy segélyt kérő levelet Miksa főhercegnek, amelyben kéri küldjék oda hozzá Győrből Pallavicini Sforzát olasz csapataival és Ehrenreich Khunigsperg vezetésével a pápai lovasokat. Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést: milyen katonai tapasztalatokkal rendelkezett ez a császári katonatiszt, ha úgy ítélte meg, a gyenge, romlott állagú Drégely hetekig képes védeni magát a sokszoros túlerő ellen. Mert arra józan fővel ő sem számíthatott, hogy a felmentő hadak egyik óráról a másikra ott teremnek. Miként nem is érkeztek meg. Miksa ugyan kiadta a parancsot a fenti csapatok elindítására, de július 9-én Pallavicini Sforza még az ügyben levelez vele, hogy amíg zsoldot nem tud fizetni a katonáinak, nem tud elindulni. (Ezen a napon esett el a vár.) S hiába hirdettek nemesi felkelést is a felvidéki megyéknek, onnan vagy csak lassan szivárogva érkeztek csapatok, vagy a legtöbb helyről nemleges választ adtak. Július 9-én rendelte el pl. Sipeky Ferenc Hont megyei alispán az általános felkelést 101. Istvánffy M. 1867. 375-376. p. 102. Tinódi S. 1881. 432. p.