Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben

Az ostrom története a kortársak műveiben Az ostrom leírását a kortárs hitelével Tinódi örökítette ránk. Szép verses krónikája így szól a drégelyi védők hősiességéről: „Az fövön 15 napig lege lének. Esmég jó Budából hamar készölének, Szancsákok, vajdák, békök egyben gyűlének, Tizenkétezerén álgyúkval eredének. Vitéz Ali basa dolgába bölcs vala, Drégel vára alatt táborával szállá, Az vár törésére álgyúkat állíta, Négy álgyúja, hat taraszkja néki csak vala. Jó vitéz Szondi György benn porkoláb vala, Békefalusi Gergely ő társa vala, De akkori házához kikéredzett vala, Az megszálláskoron el-kirekedött vala. Töretni az basa kezdé Drégel várát, Ott ám lerontaná egy szép magas tornyát, Szondi ott elveszte egy vitéz szolgáját, Jó Zoltai Jánost, meghala torony alatt. Első ostromot basa nagyot tétete, Ott sok terek vésze, ő nem sokat nyere, Ezt tevé Szondi Györgynek jó vitézsége, Ott meg akar halni, azt ő már elvégezte. Sőt az várnak falát, tornyát igen törte, Basa oroszfalui pappal kérette: Az várat megadná, magát ne vesztené. „Már késén költ ahhoz!" - Szondi csak eszt izené. Sok foglya őnéki kettőt ő hivata. Két énökös apródgyát élőállata, Azok előtt ily testamentomot szóla: Az Ali basának két apródgyát ajánlá: Ezen igen kéri basát őnagyságát, Vitézségre taniccsa ő két apróggyát,