Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

Az 1832-ben kiadott schematizmus a mezővárosban 1565 római katolikust, 1102 evangélikust, 4 kálvinistát, 47 görögöt és 756 Mózes-hitü lakost - összesen ismét csupán 3474 főt jelez, ehhez adható Illési puszta 48, a fogadó és a malom 14 lakója.

61 Három év múltán, az 1835-ben végzett egyházlátogatás idején a város plébánosa Tordy János segédpapja Cselkó János volt. A kétosztályos iskola mestere, Fábri György mellé az ősztől egy második tanítót, Albl Mátyást is alkalmaztak. Az evangélikus pap, Benedik Károly 1827-től szolgált a mezővárosban. A megyeszékhely lélekszámát ez alkalommal sokkal többre becsülték, mivel a 2021 katolikus, 2612 evangélikus, 5 református, 53 görög ortodox, és 1273 izraelita vallást követő összesen 5964 fő erős növekedés kezdetét jelenti.

62 1839-ben is Tordy János volt a plébános, a városban 1697 katolikus, 1105 lutheránus, 6 kálvinista, 54 görög keleti és 987 zsidó - mindenestül 3849 személy eltebből a külterületeken - Illésiben 57 fő, a patvarci és a felső ipolyi malomnál és a Fekete malom fogadónál 22 személy.

63 Az 1847. évi főegyházmegyei címtár szerint Balassagyarmat plébánosa Szmolik Károly volt, a lakosság között 2530 katolikus, 2300 lutheránus, 13 evangélikus, 80 görög keleti és 2600 zsidó lévén 7523 főre emelkedett, az iskolás korúak száma 179 volt. A határban Illési pusztát 57, a fogadót és a malmot 18 külső lakos népesítette be.

64 A következő évben, 1848-ban ugyanez a forrástípus, a Schematismus Balassagyarmaton mintegy 2500 katolikus, 2150 evangélikus, 13 református, 70 görög és 1900 Mózes hitű lélek volt, vagyis a város lakossága elérte a 6633 főt. Ez a szám 890 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, főleg a zsidók száma kisebb, 700 lélekkel, amit talán a nagy migráció magyaráz.

65 1 8 3 5 és 1848 között tehát - bár az egyházi címtárak lélekszám adatai évről évre nehezen magyarázható eltéréseket mutatnak - Balassagyarmat népessége elérte az 5000 főt, sőt a forradalom esztendejére 6500-7500 lakosú, felföldi mércével népes város lett. A vallási megoszlás szerint három, nagyjából egyforma egyház, . atolikus, az evangélikus és az izraelita élt, a nemzetiségi megoszlás a magyarok javára tolódott el, de jelentős maradt a szlovákság is, a németek pedig az iparosoK és a boltos kereskedők között voltak sokan. 61. Schemastismus vener. Cleri Archi-Dioecesis Strigoniensis ad annum... (1832). Strigonii, 1832. 62. EPL Vis. can. Liber 861. 1835. 63. Schemastismus vener. Cleri Archi-Dioecesis Strigoniensis ad annum.

. (1839). Strigonii, 1839. 59. p. 64. Schemastismus vener. Cleri Archi-Dioecesis Strigoniensis ad annum... (1847). Strigonii, 1847. 61. p. 65. Schemastismus vener. Cleri Archi-Dioecesis Strigoniensis ad annum... (1848). Strigonii, 1848.