Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

cenzualistáknak magukat kell megváltaniuk és amíg ezt nem teljesítik, fizetniük kell a házhelyek és a kertek után. Ez az áldatlan állapot csak 1885-ben szűnt meg.

50 A népesség számbeli növekedése és társadalmi tagozódása (1711-1870) A kuruc szabadságharc végén kitört pestisjárvány miatt a népesség itt is megfogyatkozott. Gróf Koháry István fele rátáján a lakosok szerint 1712-ben a szabados adómentes telkén kivül 7 1/4 népes és 11 3/4 puszta házhely volt, egy évvel később az arány 7 1/2 népes (populosa), illetve 11 1/2 elhagyott (déserta) telek lett, kérték kegyelmes urukat, hogy e „nyomorú helyen" megmaradhassanak.

51 Belitzky János a forrásadottságok miatt a telkek és háztartások számából első ízben 1716-ban következtet a mezőváros lélekszámára, a 63-65 házhelyen élő, szerinte kétszer annyi család népét 600-680 főre becsülve. E szám azonban mégis túlzott, 370-400 fő élhetett ekkor a városban. Belitzky ama számítási módszerét, amellyel az 1697-1716 közötti adókivetések dica számából a népességszámra következtet, egy tanulmányunkban már kritika tárgyává tettük és nem fogadtuk el. Hasonló okokból nem látjuk bizonyítottnak, hogy Gyarmaton 1697-1798-ban már 600-650, 1707-ben 660 fő élt volna, ami pedig a természetes szaporulat alapján kiszámítani vélt, 1753. évi 866-1033 fő közötti becsült létszámot illeti, alább a olvashatjuk valósághoz közeli városi lakosságszámot.

52 Az 1784-1787 között végrehajtott első állami népszámlálás előtt az esztergomi érsekség időnként végrehajtott egyházlátogatásairól készült jegyzőkönyvek lélekszám adatai is elég hiteles számot adnak. Általában külön tüntetik fel a gyónásképes (confessionis capax) 9 éven felüli illetve alatti (incapax) lelkeket és figyelmük kiterjedt a megtérítendőnek tekintett protestánsokra, görög keleti hívekre és a zsidó közösségre is. Belitzky, bár a vallási viszonyok tárgyalásakor felhasznált néhány ilyen forrást, népességszám adataikat nem vette alapul. Az 1731. évi visitatio jegyzőkönyve szerint a Szentháromság tiszteletére szentelt az egyetlen oltáros templomot a Rákóczi féle „felfordulás" (disturbium) idején a protestánsok építették, utána a Koháry és Balassa földesurak lefoglalták. A plébános a 48 éves Apáti János, az iskolamester neve Krsnyai Máté volt. 1706 óta vezettek anyakönyveket. A város lélekszámát 600 főre becsülték, közülük 202 fő volt katolikus, a többiek evangélikusok. Nyolcan letértek a hitről, 26 fő viszont felvette a katolikus vallást. Az 5-6 éve letelepedett néhány zsidó családról a forrás nem tesz em50. Uo. 187-188, 192. p. 51. Státny Archív Bánska Bystrica, Radvan (Radvány) Koháry-Coburg lt. II. 8917. A balassagyarmatiak levele Koháry Istvánhoz. 52. Balassagyarmat története, 1976. 61.es 502. p. - Pálmány B. 1988. 191. p.