Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870
litest. Minthogy 1728-ban 97 - a papokkal és az uradalmak ispánjaival együtt is legfeljebb 100 - háztartás lehetett, a 6-os szorzószámmal jó ez az eredmény. 5 " 1 A Szentháromsághoz titulált egyházat 1740 és 1746 között építette gróf Balassa Pál. A Zichy hitbizomány és a Balassa báró család által közösen patronált plébániát 1748-ban állították helyre, filiális egyháza volt néhány szomszéd evangélikus falu, így Csesztve 1792-ig, Szügy és Patvarc 1848-ban is. 1755 júniusában Oppidum Balassagyarmat plébánosa Blahó János 29 éve volt lelkiatya és 19 éve szolgált ehelyütt. A jó állapotban lévő oskolaházban tanító iskolamestert Kacskovics Imrének hívták és minden telkes gazdától negyed mérő gabonát, a zsellérektől és taksásoktól 5-5 dénárt továbbá 2 nyomásra volt 16 p. mérő szántóföldje. A lélekszám a 754 katolikus és 724 evangélikus mellett a szám szerint nem említett, de 1751. évi összeírás 3 görög keleti valamint 16 zsidó családjával elérte az 1600 főt. Az 1731 és 1755 között eltelt negyedszázad alatt tehát óriási mértékben, pontosan 267%-kal nőtt a mezőváros népessége. Ez csak a földesurak módszeres telepítéseivel magyarázható, így 1750-175l-ben már 26 keresztény mester, 5 szabados, 16 zsidó és 3 görög kereskedő fizetett megyei taxát, 1753-ban pedig egy új utcát épített a két uradalom a városban. 54 Belitzky más források alapján kimutatta az oppidum lakossága egy részének a nehéz idők miatt 1731-1746 közötti folymatos, 18 családot érintő és 1746-ben 17 család által csoportosan végrehajtott szökését az Alföldre, de rámutatott arra is, hogy gróf Balassa Pál az 1740-1760-es években nagy számban telepített be német iparosokat és zsidó kereskedőket. E két, egymás mellett zajló folyamat mérlegét tehát az 1755. évi 1600 fős lélekszám pozitívan zárja. 55 1789-ben Sigmond Pál plébános és Urbanszky Ferenc káplán a stólapénzek és egyéb jövedelmek kapcsán szólt a mezővárostól kapott javadalmakról. A 40 régi jobbágytelek után évente egyenként 4 köböl rozsot és 2 forintot adtak a papnak, a 64 zsellér pedig 1/4 köblöt, illetve 10 dénárt. A mesteremberek közül a saját házasok 1 forintot, a másutt lakók 60 dénárt fizettek (180 forint 40 dénár). A zsidó közösség szerződés szerint 12 forinttal, a görögök 24 forinttal tartoztak a katolikus plébániának. A „különböző nemzetekből lévő, kevert nép" lélekszámát 2792 főben adták meg, a katolikusok közül 9 év feletti 989, kisebb korú 331 fő volt, a lutheránusok közt 599 felnőtt és 234 fő 9 éves - gyónásképes - kor alatti gyermeket írtak össze. A kis görög ortodox közösség 28 felnőttből és 10 gyermekből, a zsidó hitközség 601 53. Esztergomi Prímási Levéltár Visitationes canonicae (a továbbiakban: EPL Vis. can.) Liber 23. Nógrádi főesperesség, 1731. (OL X Filmtár 23. 446. doboz.) 54. Uo. Fase. IX. Liber 42. 1755 és OL X Filmtár 23453. dob. továbbá NML IV. 7/b. Die. öi. 216. A kékkői járás armalista, szabados taksafizetőinek öi. 1750/1751. és IV. 7/c. 2. Türelmi adó öi. 950. szekeres kereskedők és zsidók öi. 1750/1751. Kékkői járás. 55. Balassagyarmat története, 1976. 64-65. p.
