Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

zó sok botránkoztatással tartanak, s a sátoros ünnepeknél buzgóbban megületnek. Szűk időkben a nép financiális szorultságán semmi hamarább nem segítene, mint ezeknek a szükség tartásig eltiltása, de bajosabban kivihető is alig lenne." 68 Egy 1868-as gyűjtés szerint a német településekkel szemben „a magyar faluban a búcsú [a] lehető legnagyobb ünnep az egész esztendőben." 69 Vállus, német eredetű sum­más településen az év legköltségesebb ünnepe volt a templomünnep. „A fa mindig készen állt, ahhoz mindig hozzá lehetett jutni, ha sürgősen pénzt kellett szerezniök. Búcsú előtt, lakodalomkor, temetési költségre ebből került pénz 45 előtt is, 45 után is. Nemcsak a szegények lopták a fát, hanem a gazdagok sem restelték." Ugyanitt az étrend terén is elsőrangú ünnep volt az egyháznapja, hiszen csak akkor és Kará­csonykor vágtak hízott ludat, hízott kacsát. 70 Hollókőn, Nagylócon, Rimócon, Varsányban és Sipeken „szinte napjainkig a legnagyobb ünnepnek számít e templo­71 • ï î mok búcsúja, ami nagy vendégséggel jár együtt." Szentsimonon napjainkban Ka­rácsony, Húsvét, Pünkösd után a templom búcsúja a negyedik legnagyobb ünnep a falu és az egyes családok életében is." 72 Hugyagon „a lakodalomkor felvetett ágy cifra lepedője 1-2 évig volt folyamatosan használatban, utána egyszerűbb díszítésűre .cserélték, de búcsúkor ismét elővették a cifrát." 73 Míg tehát a lepedő használata előbb az emberi élet kiemelkedő, legfényesebb fordulatát jelezte, utóbb az évkörben mutatta ugyanazt a búcsú ünnepénél. A búcsúk jelentőségének vallási vonatkozású vizsgálatát négy területén tartjuk ér­demesnek elvégezni: a) hittudományi szempontú összehasonlítás; b) a szokás jelen­tősége a népi vallásosságban; c) a templomi védőszent tükröződése a helyi névadási gyakorlatban; d) az adakozás mértéke az ünnepi misén, illetve istentiszteleten. A templombúcsú egyházi életben kialakult jelentőségének megítéléséhez össze­hasonlító jelleggel a többi ünnepet is figyelembe kell vennünk. A kereszténység kezdetén, az egyházi év kialakulásakor először Krisztus ünnepei jöttek létre, és ezek képezik ma is az egyházi év gerincét. A további ünnepek e kialakult „épületnek csak felékesítésére szolgálnak." A katolikus egyház a pünkösdtől adventig tartó időszakot közbeeső időnek tartja és nevezi, mikorra már lezárul az üdvösség története, követ­kezésképp ezen időszak elveszti üdvtörténeti jellegét. A régiek ünneptelen időnek nevezték, később az időközben kialakult ünnepek kiegészítő jellegűvé tették e köz­beeső időt, mely végeredményben a keresztény hit- és erkölcstannak a hívő lélekben való megszilárdítását célozza. így egyrészt a hittan főbb misztériumait hangsúlyoz­68. Szentiváni M. 1986. 112. p. 69. N. I. 1868. 887. p. 70. Petánovics K. 1987. 248., 265. p. 71. Fél E. 1941a. 116. p. 72. A miskolci HOM Néprajzi Adattára 4229/9. Itsz. 1981-es adat. 73. A Palóc Múzeum textilgyűjteményéhez tartozó leíró karton szövege. Gyűjtötte és a figyelmet rá felhívta dr. Kapros Márta.

Next

/
Thumbnails
Contents