Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

zó sok botránkoztatással tartanak, s a sátoros ünnepeknél buzgóbban megületnek. Szűk időkben a nép financiális szorultságán semmi hamarább nem segítene, mint ezeknek a szükség tartásig eltiltása, de bajosabban kivihető is alig lenne."

68 Egy 1868-as gyűjtés szerint a német településekkel szemben „a magyar faluban a búcsú [a] lehető legnagyobb ünnep az egész esztendőben."

69 Vállus, német eredetű summás településen az év legköltségesebb ünnepe volt a templomünnep. „A fa mindig készen állt, ahhoz mindig hozzá lehetett jutni, ha sürgősen pénzt kellett szerezniök. Búcsú előtt, lakodalomkor, temetési költségre ebből került pénz 45 előtt is, 45 után is. Nemcsak a szegények lopták a fát, hanem a gazdagok sem restelték." Ugyanitt az étrend terén is elsőrangú ünnep volt az egyháznapja, hiszen csak akkor és Karácsonykor vágtak hízott ludat, hízott kacsát.

70 Hollókőn, Nagylócon, Rimócon, Varsányban és Sipeken „szinte napjainkig a legnagyobb ünnepnek számít e templo71 • ï î mok búcsúja, ami nagy vendégséggel jár együtt." Szentsimonon napjainkban Karácsony, Húsvét, Pünkösd után a templom búcsúja a negyedik legnagyobb ünnep a falu és az egyes családok életében is."

72 Hugyagon „a lakodalomkor felvetett ágy cifra lepedője 1-2 évig volt folyamatosan használatban, utána egyszerűbb díszítésűre .cserélték, de búcsúkor ismét elővették a cifrát."

73 Míg tehát a lepedő használata előbb az emberi élet kiemelkedő, legfényesebb fordulatát jelezte, utóbb az évkörben mutatta ugyanazt a búcsú ünnepénél. A búcsúk jelentőségének vallási vonatkozású vizsgálatát négy területén tartjuk érdemesnek elvégezni: a) hittudományi szempontú összehasonlítás; b) a szokás jelentősége a népi vallásosságban; c) a templomi védőszent tükröződése a helyi névadási gyakorlatban; d) az adakozás mértéke az ünnepi misén, illetve istentiszteleten. A templombúcsú egyházi életben kialakult jelentőségének megítéléséhez összehasonlító jelleggel a többi ünnepet is figyelembe kell vennünk. A kereszténység kezdetén, az egyházi év kialakulásakor először Krisztus ünnepei jöttek létre, és ezek képezik ma is az egyházi év gerincét. A további ünnepek e kialakult „épületnek csak felékesítésére szolgálnak." A katolikus egyház a pünkösdtől adventig tartó időszakot közbeeső időnek tartja és nevezi, mikorra már lezárul az üdvösség története, következésképp ezen időszak elveszti üdvtörténeti jellegét. A régiek ünneptelen időnek nevezték, később az időközben kialakult ünnepek kiegészítő jellegűvé tették e közbeeső időt, mely végeredményben a keresztény hit- és erkölcstannak a hívő lélekben való megszilárdítását célozza. így egyrészt a hittan főbb misztériumait hangsúlyoz68. Szentiváni M. 1986. 112. p. 69. N. I. 1868. 887. p. 70. Petánovics K. 1987. 248., 265. p. 71. Fél E. 1941a. 116. p. 72. A miskolci HOM Néprajzi Adattára 4229/9. Itsz. 1981-es adat. 73. A Palóc Múzeum textilgyűjteményéhez tartozó leíró karton szövege. Gyűjtötte és a figyelmet rá felhívta dr. Kapros Márta.